Jól ismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank már eddig is jelentős összeget fektetett műtárgy-vásárlásra, ezzel pedig a hazai művészeti élet támogatására, annak a nemzetközi művészeti világban való elismertetésére, szélesebb körű megismertetésére. 2014 és 2018 között zajlott például az MNB-Értéktár program azzal a kiemelt céllal, hogy minél nagyobb számban visszaszerezze az elmúlt történelmi periódusokban külföldre vagy külföldi tulajdonba került hazai műkincseket, illetve megakadályozza a hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek szétszóródását. A program keretében 13 milliárd forintból mintegy 34 műalkotás, illetve gyűjtemény – köztük Munkácsy Mihály, Orbán Dezső, Csernus Tibor, Tiziano és Benczúr Gyula alkotása – került tartós múzeumi letétbe.

Hirdetés

Az MNB-Ingatlan Kft. talán éppen a legjobbkor kezdett kortárs gyűjtemény-építésbe, akkor, amikor a művészeti piac, benne a művészek ugyanúgy, mint a galériák a világjárvány miatt különösen is nehéz helyzetbe kerültek. Hiszen bár az elmúlt években jelentősen nőtt a kortárs magyar alkotások iránti érdeklődés, mellyel a hazai kortárs művészeti piac is fejlődésnek indult, az elmúlt hónapok óvatosságra intettek minden befektetőt. Arra pedig, hogy a cég minőséget vásárol, ezzel pedig a magyar kulturális vagyont értékálló műtárgyakkal gyarapítja, garancia az a szakértői bizottság, melynek tagja dr. Fabényi Júlia, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, dr. Keserü Katalin művészettörténész és dr. Spengler Katalin műgyűjtő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának egyik alapítója. 

A Magyar Nemzeti Bank leányvállalata a közelmúltban a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb művésze, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas Bak Imre 17 festményét szerezte meg 165 millió forintért, illetve a szintén neoavantárd festő, a Németországban élő Lakner László 18 absztrakt alkotását vette meg 410 ezer euróért, azaz hozzávetőleg 148 millió forintért. 

Korábban írtuk

Az uniós beszerzési közlöny adatai szerint legutóbb október 30-án három művész alkotásaiból vásárolt festményeket mintegy 740 millió forint értékben. Ebből 170 millió forintot kóstált Rippl-Rónai József „kukoricás” korszakában, azaz 1910 körül készült, Lengyel Menyhértet ábrázoló olajfestménye, melyet Ránki Dezső zongoraművész kínált eladásra. Rippl-Rónai egyébként mindig jó befektetés, Kertben című festménye például 190 millió forint rekordáron kelt el 2019-ben, a Virág Judit Galéria őszi aukcióján. A gyűjtemény emellett 29 Frey Krisztián-festménnyel is gyarapodott, melyet 109,6 millió forintért a Kieselbach Galéria Kereskedelmi Kft.-től sikerült a cégnek megvásárolnia. A Zürichben 1997-ben elhunyt autodidakta magyar festő, grafikus a képi és a szöveges elemek szintézisével létrehozott műveit nemzetközileg is nagyra értékelik, és nem ismeretlenek a nemzetközi aukciós piacon sem. Szintén jó befektetésnek látszik Korniss Dezső négy avantgárd alkotása, melyet 460 millió forintért sikerült megvásárolnia az MNB-Ingatlan Kft-nek Nudelman Lászlótól. Korniss képei ugyanis jórészt múzeumok vagy jelentős magángyűjtemények tulajdonában vannak, így csak ritkán bukkannak fel a hazai aukciós piacon. 

És, bár pontos információk egyelőre nincsenek, de legközelebb a számítógépes művészet élő klasszikusának, Vera Molnárnak 14 alkotásával bővülhet a kortárs gyűjtemény.