„Megszületett az ítélet László Petra ügyében. A bíróság garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki az újságírót, akit három év próbaidőre bocsátott” – írja a Magyar Idők.

Nos, számomra ez az elmúlt évek egyik legfelháborítóbb és leggyomorforgatóbb története. Egyetlen pánikszerű reflexmozdulatért tönkreteszik egy ember egész életét. Maga az egész meghurcolás méltatlan és beteges. Bolsevik osztálybíróság. A próbára bocsátás tudtommal büntetés. Ha ez alatt bármit elkövet, jön a pallos, vagy talpig vas Kufsteinben. Valójában a vádemelés maga vérlázító.

Ijedten, önmagát védve tett ösztönös mozdulatot egy feléje rohanó tömeg ellen, s nem pontosan egy gyereket nézett ki szándékosan, hogy azt megrúgja. Bár ezeknek a gyerekei éppoly vadak, mint a szüleik, tőlük is van félnivaló. Épp ezért nem jogos, hogy önvédelmi cselekedetet bármivel is büntessenek, akár próbaidős büntetéssel, mert ezzel azt sugallták, hogy igenis, ha véded magad, akkor büntetést fogsz kapni, és szerintem senki nem örvend annak, ha jogtalanul büntetett előéletűként szerepel. Teljes mértékben fel kellett volna menteni, sőt, egyáltalán nem is lett volna szabad, hogy ügy legyen! Igenis felháborító, hogy a normális magyar embernek félni kell, mert sem a törvény nem védi, sem önmagát nem védheti meg.

Az EU valamiért nagyon nem akarja, hogy a bíróságokat a változtatás legcsekélyebb szele is elérje. Emlékezzünk, a bírói nyugdíjkorhatár feszegetése miatt mi történt. A bíróságok érinthetetlenek, úgy tűnik.

A történetben külön undorító, hogy a munkahelye azonnal kirúgta, sorsára hagyta, és senki nem állt mellé. Ő tette, amit tennie kellett, és mi mást tett volna – én, ha a palotai piacon öt ember fenyeget, akkor is rúgok, nem kétszáz migráns a határon –, majd amikor kínos lett, lehúzták a WC-n. A tradíció és értékek hangoztatása mellett. Köpni kell.