Visszatérnek a kétezres évek elejének diétái – de mit mond róluk a tudomány?
A kétezres évek elején robbanásszerűen terjedtek a különféle fogyókúrás irányzatok: léböjtkúrák, szigorú szénhidrátmegvonás, harmincnapos hasizom-fejlesztő kihívások, a boltok polcain pedig zsírszegény termékek sorakoztak. Bár azóta két évtizednyi kutatás egyértelműen cáfolta ezek hatásosságát, a National Geographic cikke szerint a régi módszerek új köntösben ma is visszatérnek – ezúttal a „wellness” zászlaja alatt.
A diétázás mítoszai
A South Beach- és Atkins-diéta idején a szénhidrátokat tekintették fő ellenségnek, a paleo pedig még a gyümölcsfogyasztást is tiltólistára tette. Ma a keto-étrend és a közösségi médiában terjedő „no-carb” kihívások kecsegtetnek hasonló ígéretekkel. A kutatások azonban mást mutatnak: egy 2022-es elemzés szerint
a szénhidrátcsökkentett diéták az első nyolc hónapban gyorsabb fogyást eredményeznek ugyan, de egy év elteltével ez az előny eltűnik.
Traci Mann, a Minnesotai Egyetem pszichológusa úgy fogalmazott, hogy testünk mindig alkalmazkodik a kalóriamegvonáshoz, az anyagcsere lelassul, így a fogyás hamar visszafordulhat. Bár bizonyos szív- és érrendszeri vagy cukorbetegséggel küzdő betegek számára hasznos lehet a szénhidrátbevitel mérséklése, ezt szakértők szerint kizárólag orvosi felügyelet mellett érdemes megtenni.
A „méregtelenítés” mítosza
A kétezres években nagy népszerűségnek örvendtek a citromlével és cayenne-borssal ízesített méregtelenítő kúrák. Ezek ma detox teák és drága dzsúzok formájában térnek vissza, főként a TikTokon. A szakértők azonban hangsúlyozzák: szervezetünknek megvan a maga tisztítórendszere – a máj és a vesék –, így nincs szükség külső „méregtelenítésre”. A National Center for Complementary and Integrative Health szerint
nincs tudományos bizonyíték arra, hogy ezek a diéták valóban eltávolítanák a méreganyagokat, ráadásul sok esetben még károsak is lehetnek, például kiszáradást vagy elektrolitegyensúly-zavart okozhatnak.
Helyi zsírégetés: a legmakacsabb tévhit
Az egykor népszerű „30 napos hasizomfejlesztő kihívások” azt ígérték, hogy célzottan lehet zsírt égetni. Ma ugyanez „belly fat burner” vagy „toned arms” edzések formájában jelenik meg a közösségi médiában. A tudomány szerint azonban
zsírt nem lehet helyileg eltüntetni:
bár az adott izom erősíthető, a zsírleadás helyét genetika és hormonok határozzák meg.
Miért nem tűnnek el a divatdiéták?
Edie Stark táplálkozási zavarokkal foglalkozó szakértő úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államokban mindig is folyt a „háború a kövérség ellen”. Bár a „testpozitív” mozgalom időszakosan ellensúlyozta ezt, a soványság ismét státuszszimbólummá vált, különösen a GLP-1 alapú fogyasztószerek megjelenésével.
Adrienne Bitar, a Cornell Egyetem oktatója hozzátette: a diéták mindig az adott kor félelmeinek lenyomatai. A méregtelenítő kúrák például a környezeti szennyezés miatti félelmekből táplálkoztak. Ami viszont gyökeresen megváltozott, az a terjedés sebessége: míg a kétezres években magazinok és könyvek továbbították a fals iformációkat, ma a TikTok és az Instagram tölti be ezt a szerepet. Stark figyelmeztetett:
bárki nevezheti magát „edzőnek” az interneten,
és mivel ezt senki nem ellenőrzi, a laikus közönség könnyen összekeveri a reklámot a tudománnyal.
Mi működik valójában?
A szakemberek szerint nincsenek csodadiéták. A legfontosabb a rendszeres testmozgás – heti 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc erőteljes edzés –, a megfelelő alvás, a stresszkezelés és a kiegyensúlyozott étrend. A kisebb, hosszú távon is fenntartható változtatások többet érnek a drasztikus megvonásoknál. Mann egy egyszerű példát is említett: ha nincs édesség elérhető távolságon belül, kevesebbet fogyasztunk belőle.
