Gyilkos élelmiszerek: ezek az adalékanyagok halált okozhatnak?

A kutatók a brit Biobank adataira támaszkodva követték nyomon a résztvevők étrendjét és egészségügyi állapotát. A résztvevők többször is online étkezési naplót töltöttek ki, amelyben részletesen beszámoltak arról, mit fogyasztottak egy adott 24 órás időszakban. A szakemberek ezután a leírt ételeket összevetették az üzletekben kapható termékek összetevőlistájával, hogy megállapítsák, milyen arányban és mely adalékanyagokat (úgynevezett MUP-okat) tartalmaztak ezek az élelmiszerek.

Összesen 57 lehetséges adalékanyag-maradványt vizsgáltak, amelyek közül csak néhány tartozott a hagyományos adalékanyagok közé.

Az egyes ételeket annak alapján pontozták, mennyire valószínű, hogy tartalmazzák a kérdéses adalékot. Így minden résztvevő esetében kiszámították, étrendjük hány százalékát tették ki a feldolgozott élelmiszerek és a konkrét adalékanyagok. A kutatók az így kapott mintázatokat később a nemzeti egészségügyi nyilvántartások halálozási adataival vetették össze, hogy kiderüljön, mely összetevők és milyen mennyiségben álltak kapcsolatban a magasabb halálozási kockázattal.

Az eredmények öt adalékanyag-kategóriánál mutattak egyértelmű összefüggést az emelkedett halálozási aránnyal.

A mesterséges ízesítők, az ízfokozók, a színezékek, a különféle édesítőszerek – mint az aceszulfám, a szacharin vagy a szukralóz –, valamint bizonyos cukorfélék, például a fruktóz, az invertcukor, a laktóz és a maltodextrin fogyasztása mind növelte a kockázatot.

Egyetlen kivételként a zselésítő anyagok a vizsgálat szerint éppen ellenkező hatást mutattak, ugyanis alacsonyabb halálozási aránnyal hozták összefüggésbe őket.

A feldolgozott élelmiszerek arányát illetően a kutatók azt találták, hogy ha az étrend több mint 18 százalékát ezek teszik ki, a halálozási kockázat emelkedni kezd.

Harminc százalékos arány mellett már 6 százalékkal magasabb a kockázat, 40 százaléknál 14, míg 50 százaléknál 19 százalékkal nő a halálozás esélye. Az ízesítő anyagok esetében a kutatás szerint 40 százalékos étrendi arány mellett 20 százalékkal magasabb a kockázat. A színezékek 24 százalékos többletkockázatot hordoztak 20 százalékos arány mellett, míg az édesítőszerek 14 százalékkal növelték a kockázatot, ha az étrend egyötödét tették ki.

A vizsgálat eredményei akkor sem változtak, ha a kutatók figyelembe vették a résztvevők életkorát, nemét, dohányzási szokásait, testtömegindexét, vérnyomását, alkoholfogyasztását, fizikai aktivitását, jövedelmét és más tényezőket. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kutatás megfigyeléses jellegű, így nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy az adalékanyagok közvetlenül okoznák a korábban bekövetkező halálozást. A feldolgozott élelmiszereket fogyasztók életmódja ugyanis más egészségi kockázatokkal is összefügghet, emellett a 24 órás étkezési naplók és a termékcímkék összevetése is hordozhat hibalehetőséget. A szakértők hozzátették, hogy az eredmények az összes okból bekövetkező halálozást vizsgálták, nem pedig konkrét betegségeket, így további kutatásokra van szükség a pontosabb következtetésekhez.

A tanulmány kapcsán a Mayo Clinic vezető dietetikusa, Tara Schmidt úgy fogalmazott, hogy bár a túlzott feldolgozottélelmiszer-fogyasztás számos kedvezőtlen egészségügyi következménnyel járhat, ez nem jelenti azt, hogy minden feldolgozott étel minden ember számára minden körülmények között káros lenne. Hangsúlyozta: „Ha valaki olyan étel bevitelét csökkenti, amelyből naponta nagy mennyiséget fogyaszt, az sokkal nagyobb hatással bír az egészségi állapotra, mintha teljesen kiiktatna valamit, amit amúgy is csak ritkán eszik.”

Az American Heart Association ezzel összhangban arra biztatja az embereket, hogy korlátozzák a túlzottan feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, és inkább a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, diófélékben, magvakban, egészséges növényi olajokban és sovány fehérjeforrásokban gazdag étrendre helyezzék a hangsúlyt.