A siker útja

Matteo Salvini magyarországi látogatása kapcsán újfent bebizonyosodott, hogy a hazai ellenzék pártjait már nagyítóval is nehéz megkülönböztetni egymástól. „Úgy tűnik, Orbán Viktor eldöntötte, hogy szakít az Európai Néppárttal, és a demokratikus értékek tiszteletben tartása helyett szélsőséges szövetségeseket választ. (…) Az illiberális Fidesz-kormány hazánk kettészakítása után most azon fáradozik, hogy a nemzetközi porondon ugyanezt tegye népekkel és politikai irányzatokkal” – fogalmaztak például közleményükben a Liberálisok, míg a Jobbik országgyűlési frakcióvezetője és EP-listavezetője, Gyöngyösi Márton többek között ezt írta a Facebook-oldalán: „Orbán egy felelőtlen hazárdjátékot folytat. Az európai fősodorból immár kiszorult, most pedig megpróbál hajbókolni az apróért.”

A valóság ezzel szemben az, hogy „felelőtlen hazárdjátékot” a brüsszeli vezetés folytat – a hazai ellenzéki politikusok lelkes bólogatása mellett –, amely továbbra is a migráció elősegítésén és a migránsok szétosztásán munkálkodik. Az elmúlt négy évben megtapasztaltuk, mit eredményez az ellenőrizetlen bevándorlás, a brüsszeli buborékban élőket azonban mindez cseppet sem zavarja. Egyetlen következmény bosszantja őket, a migrációellenes pártok erősödése: ezeket az erőket megpróbálják szélsőségesnek, populistának beállítani, de ez egyre nehezebb lesz, hiszen mind több tagállamban, így például Olaszországban és Magyarországon is a legnagyobb társadalmi támogatottságú párt utasítja el a bevándorlást.

Az ellenzékiek által oly szívesen emlegetett „elszigetelődés” vádja is egyre nevetségesebb. Hogy csak ennek a szűk két hétnek az eseményeit említsük: itt járt az olasz miniszterelnök-helyettes, az osztrák alkancellár, jövő héten pedig Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktort. És akkor még nem beszéltünk a visegrádi országok minden korábbinál szorosabb kapcsolatáról, a jó magyar–orosz vagy magyar–izraeli viszonyról, és a sort még hosszasan lehetne folytatni.

De nem csupán a magyarországi ellenzék jár rossz úton, hanem az Európai Néppárt is. Erről a magyar miniszterelnök így beszélt a La Stampa olasz napilapnak adott, múlt szerdán megjelent interjújában: „Mondjuk úgy, hogy a Néppárt most öngyilkosságra készül. Össze akarja kötni magát a baloldallal, hogy aztán így, együtt süllyedjünk el. (…) Ne kössük össze magunkat a baloldallal, keressünk egy másik utat, az európai jobboldallal való együttműködés útját!” – mondta Orbán Viktor. Hétfőn közölte azt is, nem támogatjuk Manfred Weber EB-elnöki jelöltségét.

„A magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki eleve bejelenti, hogy nem tart igényt a magyarok szavazataira” – hangsúlyozta a kormányfő.

Rendkívül szomorú volt látni, hogy az Európai Néppárt a közelmúltban nem saját alapértékei szerint kívánt politizálni, hanem a baloldali-liberális erők elvárásainak megfelelően, és ha így folytatja, végképp a bevándorláspártiak foglyává válik. A május végi európai parlamenti választás az utolsó alkalmat jelentheti a korrekcióra: nem a Fidesznek kell visszatérnie a Néppárthoz, hanem az Európai Néppártnak kellene mostantól végre jobboldali, az emberek érdekeit szem előtt tartó politikát folytatnia. Magyarország megmutatta a helyes utat.