Hogy a szavak ereje nemcsak a mindennapi életben, de a politikában is megkerülhetetlen kérdés, bizonyítja a minapi eset. Gulyás Gergely bocsánatot kért amiatt, hogy beteg kislánynak nevezte Greta Thunberg környezetvédelmi aktivistát. Nem kellett volna. A kislány ugyanis valóban beteg, az autizmus egyik formája sújtja, vagyis Gulyás száz százalékig pontosan fogalmazott.

Csakhogy – és itt a fordulat – az Autisták Országos Szövetsége kéttagú delegációt menesztett a miniszterhez, aki aztán bocsánatot kért, hogy miért, az persze továbbra sem világos.

Hirdetés

Nézzük az esetet egy másik megvilágításból. Valaki mindenfajta minősítés nélkül érezteti egy félmondattal, hogy földünk globális kérdéseit, amelyet a világ legnagyobb hatalmú, leggazdagabb emberei sem könnyen látnak át, talán nem egy beteg kislánynak kellene megoldania. Ráadásul bicskanyitogató, pimasz stílusban (ezt már mi tesszük hozzá). Hogy nem kéne abba a látszatba ringatni magunkat, hogy ez a kislány, akit bábként mozgatnak mások, aki a betanult szövegén kívül – igen, betegségéből kifolyólag – alig tudja kifejezni magát, akinek láthatóan kommunikációs nehézségei és magatartászavara van, majd mond valamit, mi pedig engedelmesen végrehajtjuk.

Csakhogy: szólj igazat, és betörik a fejed. A mai liberális demokráciákban, és sajnos, egyre inkább Magyarországon is, nem mehetsz szembe különféle kisebbségi csoportokkal. Semmilyen módon, még célzással sem illethetsz fogyatékos embereket, állatvédőket, nőket, szexuális kisebbségeket. Lényegében szóba sem hozhatod őket, mert ha nevén nevezed őket, tisztán hátsó szándék nélkül is, azonnal síri csend támad, és mindenki feszülten figyelni kezd. Ha politikus vagy, a fejeddel játszol bármiféle nem gondosan kidekázott vagy félreérthető mondat esetén. Illetve még félre sem kell érteni semmit. Nem nevezhetsz betegnek egy beteget, mert sértődött küldöttség érkezik hozzád, holott nem minősítetted, nem gúnyoltad ki az illetőt, csak jelezted a cselekvési korlátait.

A XXI. század elején a mindennapos zsarnokság nem azt jelenti, hogy nem gyülekezhetsz, nem választhatsz, nem dolgozhatsz, hanem azt, hogy bizonyos szavakat elzárnak tőled. Az orvosias csengésű homoszexuális szó helyett így vesszük az érintett közösség önelnevezését, a meleget. Így lesz a nyugdíjasból szépkorú. Összerezzennek az emberek, ha kimondod a zsidó és cigány szavakat, amelyek nem esnek tiltás alá, de milliók számára aggályos kifejezések. Ezeknek az embereknek jól beleverték a fejébe, hogy semmi jó nem következhet abból, ha ez a két szó elhangzik, így aztán mindenki riadtan ül, vagy felkapja a fejét, hogy Jézusom, most mi lesz, valaki kimondta, hogy zsidó és cigány. Ugyanezek az emberek a fülük botját sem mozdítják, ha a cigány szó helyett az érintett közösség önelnevezése, a roma hangzik el. Hiszen azt engedélyezte a láthatatlan hatalom, a roma teljesen rendben van.

Itt van előttem a világ leghaszontalanabb, egyszersmind legtanulságosabb szótára. Neked is jogod van – hogy is mondjuk helyesen: esélyegyenlőségi szótár – ez a címe. Az egyik hasábon az Így ne használd!, a másikon a Mondd így! utasítás. Aztán jönnek a példák, mit szabad mondanunk, mit nem. Ne mondjunk fogyatékkal élőt, mondjunk fogyatékossággal élőt. Szellemi fogyatékos helyett értelmi fogyatékost. Tolószékes helyett kerekesszékest. Süketnéma helyett nagyothallót. Jelbeszéd helyett jelnyelvet. Világtalan helyett látássérültet.

Kis nyelvi kalauz az új világba. Tiltás, tűrés és támogatás egy okos kis füzetben. Ők majd szépen eligazítanak, melyik szót használhatod, melyiket nem. Hogy a régi kifejezésekkel önmagukban semmi baj, az persze nem érdekli őket. De nem is az a cél, hogy kifejezőbb szavakat találjanak, hanem a tudatodat, a gondolataidat formálnák át a saját gyáva, helyzettől elrugaszkodott, kifinomultan hazug és mindent elfedő szavaikkal.

Igen, ilyen rossz a helyzet. Ma az eretnekeknek már nem kell megcsókolniuk a keresztet, és szükségtelen szőrcsuhában szerelmet vallaniuk az egyháznak. Elég, ha a mai eretnekről megírják a Facebookon, hogy rossz szavakat használ, ezzel átlépett mindent határt, és az ilyen ember nem ember többé. Néhány mondattal megsemmisítenek a közösségi térben.

Könnyű belátni ezek után, hogy aki a szavakat uralja, azé a valódi hatalom. Akinek a szókészletét használod, átveszed, annak az akaratát teljesíted. És ebben az egészben az az igazán ördögi, hogy aki adagolja és tiltja a szavakat, a kifejezéseket, pontosan tudja, mit és miért csinál, te pedig, aki rosszul értelmezett humanizmusból vagy kényelmességből mások szavaival beszélsz, át sem látod a helyzetedet.

Ha magyar akarsz maradni a saját hazádban, és nem tűröd tovább a kisebbségi zsarnokoskodást, ideje visszatérni a saját szavaidhoz. Sőt, alkoss újakat, ha tudsz! Mindenekelőtt beszélj jól, választékosan és helyesen magyarul! Hiszen aki jól és helyesen beszél, jól és helyesen is gondolkodik. Legalábbis általában.