Hirdetés

–  Megállapítom, hogy mind a jelölt, mind a bizottság tagjai bejelentkeztek a videórendszerbe. A képernyő jobb oldalán látható felül az elnök. A történelem tantárgy következik.

Kérem a vizsgázót, nyomja meg a gépén az enter gombot. Köszönöm. A húzott tétel a nagy európai birodalmak élettartama, bukásuk okai. Tessék!

–  A római birodalommal kezdeném, amely ha a város alapításától számítom, akkor 1229, de ha az első provinciák elfoglalásától, akkor is 717 évig létezett. Bukását a belső válságok, a birodalom vezetőinek gyengesége, a széthúzás, a régi erények elsorvadása és a barbárok külső támadásai okozták. A Német-római Császárság Európa nyugati felében 844 évig állt, bár igazán sosem sikerült összefognia a területén lévő népeket és országokat. Napóleon támadásai és belső meggyengülése vezettek a megszűnéséhez. Keleten a bizánci császárság bő ezer esztendeig tartotta magát, de az iszlám hódításával és belső meghasonlásaival nem tudott megbirkózni. A Szovjetunió már csak alig hetven esztendeig volt képes megszállni az alávetett területeket. A gazdasági összeomlás, a fenntarthatatlan állami erőszak elgyengülése és a fegyverkezési verseny elvesztése okozta a végét. Végül nézzük a legutóbbi esetet. Pusztán 28 év elegendő volt az Európai Uniónak, hogy rövid felfutást és virágzást követően a teljes megsemmisülésbe zuhanjon. A brexit már jelezte a megváltoztathatatlant, de a végső döfést az úgynevezett koronavírus-járvány adta meg. Még túl közeli az időpont a biztos elemzésekhez, de megállapítható, hogy az önfeladás, a valós problémáktól való elszakadás, a nemzetállamok háttérbe szorítása mind-mind előkészítette a bukást. Idesorolható még a devianciák normává emelése, a hit elvesztése, illetve a teljes behódolás idegen eszméknek és kultúráknak. Nyilvánvalóak a párhuzamok a külső és belső okokat illetően a többi birodaloméval.

–  Köszönöm a kimerítő feleletet, Hungária Államszövetség oktatási törvénye alapján ön történelemből megfelelt a 2028-as évi érettségi minősítésen.