A menekültbefogadás történetét bemutató múzeum nyílt Dániában
A dán társadalmat formáló menekültek nemzedékeinek, ezen belül főként a legnagyobb menekültáradat, a második világháború végén a szovjet előrenyomulás elől menekülő németek történetét bemutató új múzeumot avatott fel a hétvégén Margit dán királynő.A Flugt Dániai Menekültmúzeum nevű intézmény egy hajdani menekülttábor területén létesült az ország délnyugati részén fekvő Oksbolban, ahol több tízezret szállásoltak el a második világháború után Németországból érkező 250 ezer menekülő közül.
A Flugt (szökés, menekülés) múzeumban nagyméretű videoképernyőkön mesélik el történetüket a világ minden tájáról, hazájukból elmenekülő és a skandináv országban menedéket találó bevándorlók.
„Menekültnek lenni nem döntés kérdése. Nem az ember személyes választása, ez olyasmi, ami egyszerűen megtörténik” – mondja az egyik videóban egy hontalan palesztin nő, aki egy libanoni menkülttáborban született és élt addig, amíg 1985-ben Dániába nem érkezett.
A múzeum célja, hogy a számokat emberekké változtassa, és érzékeltesse az „egyetemes problémákat, érzelmeket és árnyalatokat”, amelyeket egy menekülőben lévő emberhez társítunk – mondta Claus Kjeld Jensen kurátor.
A Bjarke Ingels neves dán építész tervezte múzeum egy ívelt fa és üveg modern épületből áll, amely összeköt két, a világháború utáni években kórházként használt téglaépületet.
Ingels szerint az új múzeum jelentőségteljesebb vált azáltal, hogy Dánia újabban az Oroszország ukrajnai háborúja elől menekülő embereket is befogad.
A múzeumi épületen kívül egy ösvényen emléktáblák idézik fel azoknak a németeknek a sorsát, akik 1945 és 1949 között kerestek menedéket az Oksbollejren nevű menekülttáborban. A legtöbben később Nyugat-Németországban telepedtek le, de egy helyi temető azt jelzi, hogy többeknek a tábor jelentette életük utolsó állomását.
A magánadományokból és a német kormány támogatásából létrejött múzeum június 29-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az intézmény csaknem 300 kilométerre van a fővárostól, Koppenhágától, de kevesebb mint 100 kilométerre a német határtól. A szombati avatáson jelen volt Robert Habeck német alkancellár is.
Dánia a múltban a menekülők mentsvára volt. Az ország 5,8 milliós lakoságból több mint 650 ezer számít bevándorlónak, további 208 ezer ember pedig bevándorlók leszármazottjaként szerepel a hivatalos statisztikában.
Az utóbbi években, ahogy a tömeges migráció aggodalom forrásává vált a nyugati világban, a skandináv ország próbálja korlátozni a befogadott emberek számát, olykor nemzetközi kritikát is magára vonva azokkal a módszerekkel, amelyekkel el akarja téríteni szándékuktól az ott letelepedni akarókat.
A Németország és Svédország között fekvő kis ország csak csekély hányadát fogadta be annak a több mint egymillió menekültnek, aki a 2015-os migrációs válság idején érkezett Afrikából és a Közel-Keletről. Míg Németország 1,1 millió, Svédország pedig 163 ezer menedékkérőt engedett be, Dániában csak 11 500 ember folyamodott menedékjogért. Idén eddig 2717 személy nyújtott be menedékkérelmet Dániában.
