Egy korty Isten tenyeréből
A Zirci Ciszterci Apátság teljes felújításon esett át, múlt héten pedig egy háromszáz éves hagyomány született újjá a monostorhoz tartozó sörfőzde megnyitásával.Néhány évvel ezelőtt még lesújtó látvány tárult elénk, amikor a Zirci Ciszterci Apátság udvarának kapuját átléptük: egy elhanyagolt park és egy omladozó épületegyüttes fogadott bennünket. A történelmi emlékhely legutóbbi látogatásunk óta teljes felújításon esett át, múlt héten pedig egy háromszáz éves hagyomány született újjá a monostorhoz tartozó sörfőzde megnyitásával.
A Magas-Bakony egyik völgyében található hazánk legmagasabban fekvő városa, Zirc. A festői környezetben elhelyezkedő település legfőbb nevezetessége az az apátság, amit III. Béla király alapított 1182-ben, otthont biztosítva a Franciaországból hazánkba érkező ciszterci szerzetesek számára. A rend mindig is önfenntartó módon működött, tagjai különféle gazdálkodó tevékenységgel biztosították az anyagi hátteret oktatói és lelkipásztori küldetésük megvalósításához.
A monostor egyik ilyen bevételi forrása a sörfőzés volt: a rendház szerzetesei már 1735-ben is készítettek sört, amit azonban nemcsak eladásra szántak, hanem előszeretettel fogyasztottak is a szennyezett ivóvíz helyett. A ciszterci sörfőzés hagyományairól írásos emlékek is vannak, sőt az apátság arborétumában most is megtekinthető a Seres-tó, aminek vizét egykor a sör hűtésére használták. Ugyan a régi főzde épülete már nem létezik, a múlt hét óta van helyette új; a kuriózumnak számító manufaktúrát augusztus 5-én mutatták be a sajtó képviselőinek.
– Szent Benedek regulája ma is aktuális: „Imádkozzál és dolgozzál!” Ez a gondolat vezérelt bennünket, amikor megálmodtuk az apátsági sörfőzdét. A mai Magyarországon nem megszokott, hogy egy egyházi intézmény megpróbáljon valamiféle innovatív módszerrel, a lehetőségeit kihasználva saját megélhetési forrást teremteni. Ebből a szempontból is egyedülálló kezdeményezésről van szó – mondta a megnyitón Dékány Árpád Sixtus apát. Hozzátette, azt szeretnék, ha a hamarosan piacra kerülő söreik fogyasztása ünnepi pillanatokat varázsolna a magyar emberek hétköznapjaiba.
Bár az apátság könyvtárában korábban találtak a sörfőzés történetére vonatkozó dokumentumokat, az eredeti receptek máig nem kerültek elő.
– A piacra kerülő három termékünk a mai magyar sörfogyasztók ízléséhez illeszkedik – mondta Kovács Krisztián, az apátság sörfőzőmestere, aki háromnegyed év alatt kísérletezte ki a monostor most készülő söreinek ízvilágát.
A Zirci Apátsági Pils klasszikus, könnyű, kesernyés, aranyszínű láger, amit mindennapi fogyasztásra szánnak, a Zirci Apátsági Búza selymesen citrusos, szűretlen búzasör, amit leginkább étkezések kísérőjének ajánlanak, a Zirci Apátsági Belga pedig csalogató illatú, karakteresen komlózott sörkülönlegesség, mely a régi böjti sörökhöz hasonlóan erősebb és táplálóbb az átlagos söröknél.
– Az apátság sörfőzdéjét a templomhoz csatlakozó épületszárny pincéjében alakítottuk ki, és bár jóval kisebb, mint egy nagyüzemi főzde, pontosan megfelel azoknak a modern technikai elvárásoknak, amelyekkel biztosítottá válhat a kiváló termékminőség – mondta Kovács Krisztián. Hozzátette, a sörök alapanyagait tekintve nemzetközi projektről van szó: a helyi, 600 méter mélyről felszínre hozott, lágyított karsztvízen kívül külföldről vásárolt maláta, komló és élesztő kerül mindhárom termékükbe.
A söröket augusztus 15-én Zircen, főzdelátogatáson mutatják be a Bakonyi Betyárnapok keretén belül, ahol kóstolásra is lehetőség nyílik, szeptember elsejétől pedig az ország legtöbb kézműves sörözőjében is elérhetővé válnak a zirci apátság legújabb különlegességei, amikből az első évben mintegy 300 ezer liter készül majd.
Szencz Dóra