Az agrárium társadalmi ügy
Nem elég a korszerű tudás birtokában jól gazdálkodni, az agráriummal kapcsolatos információkat társadalmasítani kell, hiszen azok a fogyasztók legszélesebb rétegeit érintik – ebben foglalható össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének újságírók előtt elhangzott helyzetelemzésének lényege.
Papp Zsolt György példaként hozta a nagyállattartás visszaszorítására irányuló, klímavédelemmel indokolt uniós kampányt és politikát, rávilágítva, hogy a talajélet fenntartásához nélkülözhetetlen az állattartás. Ezt azonban el kell mondani a nyilvánosságban, miként a műhúsgyártás részleteit, annak aggasztó egészségügyi hatásait, vagy azt, hogy a megtévesztő reklámokban a környezetkímélő gazdálkodással összekapcsolt italok, például a „mandulatej” mennyi alapanyag felhasználásával készül, és a késztermék mennyit utazik a világ másik feléről, mire a hazai boltok polcaira kerül. Ezzel és mindenféle életvezetési hóbortokkal szemben támaszkodni kell a valóságos tudományos tényekre, és azokat széles körben el is kell mondani.
Papp Zsolt György emellett a rendelkezésre álló genetikai alapjaink kiaknázását szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy Magyarország összes termőterületének harmadán, mintegy másfélmillió hektáron már ma is környezettudatos gazdálkodás folyik, terjedőben vannak a biogazdaságok. A cél a feldolgozottsági szint, a hozzáadott érték növelése, a versenyképességhez pedig együttműködésre, integrációra, egységes minőségű árualapra van szükség, miközben meg kell küzdeni a következő uniós pénzügyi ciklus Közös Agrárpolitikáját megalapozni hivatott, azonban tényeket nem, csak ideológiai célkitűzéseket tartalmazó legújabb brüsszeli jelentéstervezettel.
