megye | Oldal 5 a 7-ből

2021.06.07.

Vármegyék könyve

A Duna-Tisza közén és a Tisza folyó mindkét partján elterülő vármegye volt, területe ötezernégyszáz négyzetkilométer, lakóinak száma lendületes növekedés mellett 1891-ben háromszázhúszezer fő.

2021.05.24.

Vármegyék könyve

Hazánk egyik leghegyesebb vármegyéje volt a Maros két partján, közel hétezer négyzetkilométer területen.

2021.05.16.

Vármegyék könyve

Hazánk régi Dunán inneni kerületének egyik, kétezerhatszáz négyzetkilométer kiterjedésű megyéje volt, alakja szabálytalan négyszög, melynek alsó délkeleti sarkába Nógrád vármegye egy része benyúlt.

2021.05.10.

Vármegyék könyve

Hazánk Tiszán inneni részének egyik vármegyéje volt Eger székhellyel, területe háromezerkilencszáz négyzetkilométer.

2021.05.02.

Erdély délkeleti sarkában fekvő vármegye volt, területe háromezerötszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben százharmincezer lélek, az előző századfordulón alig gyarapodó, mivel mind a székely magyarok, mind a románok közül sokan kivándoroltak.

2021.04.25.

Vármegyék könyve

A Kárpát-medence egyik legismertebb és legkülönlegesebb tájegysége a hatalmas alföldi puszta, a Hortobágy.

2021.04.18.

Vármegyék könyve

A Tisza jobb partján, az Alföldön elterülő megye területe háromezernégyszáz négyzetkilométer volt, az átlagosnál valamivel kisebb.

2021.04.05.

Vármegyék könyve

Nagyrészt a Duna jobb és csak igen csekély részében bal partján, ezernégyszáz négyzetkilométeren elterülő vármegye volt, a lakosság száma (Győrrel együtt) 1891-ben száztizenhatezer lélek, amivel Pest után a második legnagyobb népsűrűséget érte el.

2021.03.14.

Vármegyék könyve

Az egykori Felső-Magyarországon elterülő megye, melynek területe négyezerháromszáz kilométer volt, az átlagosnál kissé nagyobb.

2021.03.07.

Vármegyék könyve

Egykori erdélyi megye, területe ezerkilencszáz négyzetkilométer volt, az átlagos megyenagyságnak durván a fele, lakóinak száma 1891-ben nyolcvannyolcezer lélek, köztük négyezer magyar.