Aki járt általános iskolába, az sejti, hogy a parádés flakonokban és üvegcsékben forgalmazott kozmetikumok elsöprő többsége szintetikus vegyületekből készül. Ilyenek alkotják illatanyagukat, amelyek összetevőit gyártási titokra hivatkozva rendszerint titokban tartják a készítői.

Szintetikus anyagok biztosítják, hogy a krém, testápoló, sampon vagy szappan ne romoljon meg, ne essen szét a fürdőszobai melegben: vagyis a tégelyek tartósítószereket, állományjavítókat, színezéket és illatosítókat, valamint a készítmény felszívódását segítő szereket és persze antioxidánsokat tartalmaznak.

Ezekből a szintetikus anyagokból a felmérések szerint egy átlagos nő százhatvannyolcat, egy átlagos férfi nyolcvanötöt paskol magára naponta. S mert a kozmetikai cégek vegyészei jól képzett emberek, így könnyedén elérik, hogy a vegyületek gyorsan a felszívódjanak, vagyis ezek az anyagok szinte kivétel nélkül percek alatt a véráramba kerülnek, ráadásul tekintélyes részük nem ürül ki a szervezetből. Méreganyagként halmozódik a zsírszövetekben vagy a májban. Némelyikük akár a következő nemzedékben okozhat beláthatatlan károkat.

S bár az uniós, s ezen belül a magyar előírások rendkívül szigorúak, ez a sok vegyület mégsem ártalmatlan. Annál is inkább, mert az összetevők veszélytelenségét általában külön tesztelik az arra hivatott hatóságok.

Azt senki nem vizsgálja, képtelenség lenne, hogy e vegyületek miként lépnek reakcióba egymással s a szervezetünkbe jutott egyéb – a tisztítószerekből vagy a környezeti szennyeződésekből származó – vegyi anyagokkal. Azaz a szintetikus kozmetikai szerek együttes hatásainak következményei beláthatatlanok, ugyanúgy, mint azt a túlságosan sok E-számot tartalmazó élelmiszerek esetében tapasztalhatjuk.

Rendszeres alkalmazásuk ekcémát, bőrbetegségeket okozhat, illetve allergiát válthat ki. Hosszú távon akár daganatos megbetegedéshez, szaporodási rendellenességhez vezethet túlzásba vitt szépítkezési lázunk.

A kozmetikumok között külön kasztot képviselnek az antibakteriális készítmények, amelyek a gyártói ígéretek szerint elpusztítanak minden baktériumot. A reklámok valóban nem hazudnak. Ezek a termékek nemcsak a jártunkban-keltünkben a bőrünkre, hajunkra kerülő veszélyes mikroélőlényektől szabadítják meg a testünket: bőrünk csak ránk jellemző baktériumköpenyét is a lefolyóba küldik, ezzel felszámolva szervezetünk első védelmi rendszerét.

A kozmetikai ipar a csecsemőkkel, sőt az újszülöttekkel is számol lehetséges fogyasztóként. Több cég már a kórházban, de legkésőbb a hazaérkezéskor ajándékcsomagot küld a szülőknek, arra csábítva őket, hogy csakis az ő terméküket vásárolják babaápoláshoz. A kínálat széles: a vegyszerekkel átitatott törlőkendőtől a popsikenőcsökig, a fürdető és hajmosó samponokig szinte minden megtalálható a pakkokban. E termékkörre azonban fokozottan igaz mindaz, ami a felnőtteknek kínált kozmetikumokra elmondható. Csak éppen a kényeztetendő babák a felnőtteknél sokkal védtelenebbek az agresszív vegyületek támadásával szemben.

Érdemes megfogadni a gyermekorvosok tanácsait. Ők mindig figyelmeztetnek: a babaápolásban a lehető legkevesebb szintetikus anyagot használjuk, és védjük meg a gyerekeket az illatosított készítményektől. Csak így óvhatjuk meg őket a felhólyagosodott, viszkető bőrpanaszoktól, ekcémától, később a gyermekkori allergiás megbetegedésektől. Az ő esetükben még fontosabb, hogy csak természetes alapanyagokból álló készítményeket használjunk. Ez természetesen a felnőtteknek is erősen javallott.