Az orvos válaszol
Adalékok helyett elő a fakanállal!
Egyetlen szelet kenyérrel legalább hétféle szintetikus adalékanyagot is megeszünk, a további élelmiszerekkel, felvágottakkal, félkész ételekkel pedig további 30-35 E-számot is begyűjtünk naponta. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal arról beszélgettünk, milyen rövid és hosszú távú mellékhatásai vannak mindennek.
– Az élelmiszergyártók esküsznek rá, hogy csak az egészségre ártalmatlan szintetikus adalékokat használnak termékeik előállításakor. A szervezetünkbe kerülő sokféle állományjavító, ízfokozó, színezék, gombaölő és tartósítószer együttes hatását vizsgálták-e már a tudósok?
– Valójában a gyártóknak nem áll érdekükben, hogy ilyen kutatásokat folytassanak a különböző egyetemi, intézeti laboratóriumok. Ha mégis akad egy-két elszánt tudós, eredményeik nemigen kapnak nyilvánosságot. Így nem lehet tudni pontosan, hogy a szervezetünkbe kerülő vegyületek miként lépnek kölcsönhatásba egymással, milyen hosszú távú hatásai vannak a modern táplálkozási szokásainknak. Annyi azonban bizonyos, hogy néhány évtizeddel ezelőtt nem volt annyi ételallergiával küzdő beteg, mint ma, az utóbbi tíz-tizenöt évben nőtt meg jelentősen a tej-, glutén- és más érzékenységben szenvedők száma.
– Milyen jelei vannak, ha telítődünk valamilyen összetevővel?
– Puffadás, hasmenés, kiütések jelzik, hogy valamely élelmiszer vagy a vele együtt bejutó adalékanyagok megemésztésével nem tud megküzdeni a szervezetünk. Ha ez a helyzet tartósan fennáll, az általában az irritábilisbél-szindróma krónikussá válását idézheti elő. Ám vannak olyan adalékok, például gombaölő szerek, amelyek felszaporodása az emberi szervezetben akár májgyulladáshoz is vezethet.
– Ez a gyulladásközeli állapot nyilván megviseli a bélflórát is, noha ez a felelős immunrendszerünk ellenálló képességéért is. Tévednék?
– Egyáltalán nem. A végeredmény az lesz, hogy az így legyengített szervezet képtelen ellenállni a kórokozóknak, és nehezebben gyógyulunk fel egy-egy banálisabb fertőzésből is.
– Az egészségügyi statisztikák azt mutatják, hogy egyre több kisgyermek küzd emésztőrendszeri megbetegedésekkel és különféle ételallergiával. Ez szintén a szervezetükbe jutó sokféle szintetikus anyag számlájára írható?
– Mindenképpen. A gyerekek szervezete a felnőttekénél sokkal kiszolgáltatottabb a szintetikus anyagoknak. Genetikai adottságoktól is függ, hogy korai allergiával vagy más, krónikus megbetegedéssel válaszol-e ezek támadására.
– Tavasszal lekerül rólunk a nagykabát, szembeötlő lesz, mennyi fiatal cipel magán óriási tomport, pocakot és combokat. Ennek köze lehet az adalékanyagokhoz?
– Aki mértéktelenül él a színezett, cukros üdítőkkel és a reklámozott nassolnivalókkal, annak számolnia kell ezzel a mellékhatással is. Az emberi szervezet nem tud megküzdeni az így bevitt óriási mennyiségű szintetikus anyaggal, ezért egy részét elraktározza a zsírsejtekben. A zsírsejtek pedig elsősorban a hastájékon, a tomporon és combokban rakódnak le, az adalékok ott várják ki, hogy egyszer sorra kerüljenek és feldolgozzák őket.
– Mit tehetünk, hogy elkerüljük az említett mellékhatásokat?
– Térjünk vissza ahhoz a régi szokáshoz, hogy magunk főzünk friss, az évszaknak megfelelő alapanyagokból! Gyakorló háziasszonyként magam is tudom, hogy egy óra alatt előállítható egy-egy könnyű ebéd vagy vacsora. A gyerekeknek még fontosabb, hogy mindennap kerüljön az asztalra friss gyümölcs, zöldség, főzelék. És ne úgynevezett kényelmi, vagyis félkész termékekből álljon a vasárnapi menü. Úgy látom, szerencsére hódít a kenyérsütés és az otthon főzés divatja. A közösségi oldalakon is rengeteg gyorsan elkészíthető egytálétel receptje kering. E divat követése nemcsak szórakoztató, védi az egészségünket is.