Túlsúlyos problémák

A túlsúly és az elhízás nagyon jelentős egészségprobléma Magyarországon, amely – bár eltérő mértékben – a teljes lakosságot érinti – mondja a Demokratának Szűcs Zsuzsanna dietetikus. A legfrissebb hazai felmérések adatai szerint a hétéves magyar gyermekek negyede (a lányok 26,8, a fiúk 23,6 százaléka) él kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel. A felnőttek esetében a nők 60, a férfiak 77 százaléka érintett. A magas szív- és érrendszeri kockázattal járó hasi elhízás a nők 54, a férfiak 45 százalékánál figyelhető meg, sorolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke.

– A trendek szintjén elmondható, hogy az életkor előrehaladtával nő a túlsúlyosak aránya, különösen a nők körében. Hazánkban az első reprezentatív vizsgálathoz képest, amit 1985–1988-ban végeztek, 2019-re megduplázódott az elhízottak aránya, 16-ról 34 százalékra nőtt – osztja meg lapunkkal a sokkoló adatokat Szűcs Zsuzsanna.

Sokat eszünk

A táplálkozástudományi szakember szerint nem kell szélsőséges esetekre gondolni, a testtömeg szabályozását bonyolult endogén mechanizmusok alakítják, tehát az elhízás oka sokrétű lehet. A normál testtömeg abban az esetben tartható fenn, ha a táplálékkal felvett és az életműködésekhez, a fizikai aktivitáshoz felhasznált energia mennyisége egyensúlyban van. Vagyis amennyiben az energiafelhasználás és az energiabevitel megegyezik, akkor energia-egyensúly alakul ki, testtömegünk nem nő és nem is csökken. Bármelyikben változás áll be, a mérleg megbillen.

– Nem feltétlenül kell többet enni, elég csak a karanténra vagy a home office-ra gondolni. Ha kiesik a munkába járás, a rohangálás egyik helyről a másikra, kimarad a rendszeres, megszokott sporttevékenység, ez kevesebb energialeadást jelent. Hiába nem ettünk többet, 3-4 hét múlva súlytöbbletet eredményez – magyarázza Szűcs Zsuzsanna.

Mindehhez még hozzájárulhat, hogy a stresszesebb, bizonytalanabb időszakban, a megváltozott élethelyzetben a feszültséget magas energiatartalmú nassolnivalókkal oldjuk. A nap végére ez egy kisétkezés vagy akár egy vacsora energiatartalmát is jelentheti. Ez a mozgásszegénységgel kombinálva már teljesen felborítja az energia-egyensúlyt, és látható, érezhető hízást okoz.

– Ha napi 100 kalóriával többet viszünk be, mint amennyi a szervezetünknek szükséges lenne, akkor az egy év alatt már 5 kilogramm súlynövekedést okoz. Néhány ilyen kis semmiség, mondjuk öt kicsi keksz vagy két deka földimogyoró 100 kalóriát jelent – mondja a dietetikus. Azt sem rejti véka alá, hogy az energia-egyensúly megbomlásához hozzájárulhatnak bizonyos esetekben a genetikai tényezők, különböző kórélettani folyamatok, például a pajzsmirigy alulműködése, egyes gyógyszerek. De röviden, az életvitelünkhöz szükséges energiánál több kalória bevitele és a kevesebb mozgás nagymértékben hozzájárul a normál testtömeget meghaladó túlsúly, illetve elhízás kialakulásához.

Tilos a szalonna?

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy az elhízás és a túlsúly elkerülésére legjobb az egészséges táplálkozás. Szűcs Zsuzsanna ugyanakkor elmondja, hazánkban 2016 óta már a lakosság rendelkezésére áll az Okostányér program, ami hitelesen és közérthetően mutatja meg, hogy egy nap miből mennyit ajánlatos enni. A legfontosabb, hogy itt nincsenek tiltott élelmiszerek, alapanyagok, csak a mérték és a gyakoriság betartására kell vigyázni. A www.okostanyer.hu oldalon recepteket, videókat, bevásárlólistát, praktikus tanácsokat találhatunk. Természetesen szükséges a rendszeres fizikai aktivitás is. Nagyon sokfajta mozgásforma van, mindenki megtalálhatja magának a legmegfelelőbbet.

– Ha már kialakult az elhízás, nem érdemes egyedül belevágni a fogyókúrába. Az elhízás nemcsak esztétikai probléma, hanem számos betegség megjelenését elősegítő kockázati tényező, ezért először egy orvosi kivizsgálás javasolt – mondja a táplálkozástudományi szakember.

Azt ajánlja, ebben az esetben érdemes dietetikussal konzultálni, segítségét több alkalommal igénybe venni. A siker kulcsa ugyanis nem a kúra.

– Mi, dietetikusok inkább a testtömegcsökkentés szót használjuk, mert ez egy hosszabb időt igénylő folyamat. Az biztos, hogy kevesebbet kell enni, mint eddig – állítja Szűcs Zsuzsanna, hozzátéve, hogy a kevesebb energia nem feltétlenül jelent jóval kevesebb bevitt ételmennyiséget. Jól összeállított, életvitelünkhöz alkalmazkodó, egészséges étrenddel laktató, de nem hizlaló fogásokat tudunk fogyasztani. A szakember jó híre ugyanakkor az, hogy ezt akár tudatos nyersanyag-válogatással is elérhetjük.

Mit igen és mit nem?

Legtöbben a szénhidrátoktól félnek, pedig a zsírok sokkal több energiát adnak. Az MDOSZ elnöke szerint ezért érdemes a zsírszegényebb alapanyagokat, termékeket választani. Az ételkészítésnél is figyeljünk arra, hogy a megszokottnál kevesebb zsiradékot használjunk. Például a fasírtot sertéscombból gyúrjuk össze, és bő olajban sütés helyett sütőben sütőpapíron vagy forró levegős sütőben készítsük el. Köretként válasszunk mondjuk egy rostban dús céklás bulgurt, és kész is a finom és laktató, testtömegcsökkentés során is fogyasztható fogás.

– A zöldségek, gyümölcsök, rostban dús gabonák teljes mértékben beilleszthetők az energiaszegényebb étkezésbe is. Amit érdemes kerülni, az a hozzáadott cukor. Azonban mindenkinél más-más az az energiamennyiség, amivel tartósan fogyhat. Ha ugyanis túl keveset eszünk hosszú távon, akkor a végén többet hízunk vissza, mint amennyit leadtunk. A testtömegcsökkentés nem úgy történik, hogy este elhatározzuk, és reggel, amikor felkelünk, már az ideális súlyunknál vagyunk. Türelemre, kitartásra és időre is szükség van – hangsúlyozza Szűcs Zsuzsanna.

A dietetikus segít többek között az egyénre szabott energiaszükséglet meghatározásában, az étrend átalakításában, megfelelő tippeket ad a bevásárláshoz, lényegében az egészséges, élvezhető, de mégis testtömegcsökkentő étkezés összeállítását tanítja meg. Az orvos és a dietetikus mellett a pszichológus és az edző támogatásával valóban garantált a tartós siker, de ehhez a legfontosabb a páciens hathatós együttműködése és kitartása.