V. Németh Zsolt a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. hálózatfejlesztési projektzáró rendezvényén arról beszélt, hogy számos feladat és kihívás vár az ágazatra, ugyanakkor az elmúlt időszak az ágazat aranykorszakának is tekinthető.

Hirdetés

Kiemelte: Magyarországon a vezetékes ívóvízhálózat a lakosság ellátásában szinte 100 százalékos, és mára 83,5 százalékra nőtt a szennyvízelvezetéssel, -tisztítással érintett háztartások száma. Az elmúlt évtizedben megduplázódott, vagyis több mint 800-ra emelkedett a szennyvíztelepek száma, és míg 2004-ben, az ország uniós csatlakozásakor 365 településen nem volt megfelelő az ívóvíz minősége, számuk mára 10-re csökkent.

Hat év alatt 4969 kilométerrel nőtt az ívóvízhálózat Magyarországon, 2010 és 2021 között pedig több mint 11 ezer kilométerrel a szennyvízhálózat – sorolta.

Az állam gondoskodik a víziközmű-szolgáltatókról, így biztosította a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. működéséhez szükséges forrást is eddig mintegy 1,1 milliárd forint összegben. Bejelentette azt is, hogy elindult egy bérfelzárkóztatási program és januárban további, közel 500 millió forint támogatást kap a vállalkozás az integrációs programban.

Korábban írtuk

A jövő feladatait sorolva kiemelte a csatornázottság további növelését, az ívóvízminőség javítását, annak érdekében, hogy Magyarország minden településen ugyanaz a komfortszint legyen elérhető. Azt mondta: a következő években Magyarország 170 szennyvíztelepén a negyedik tisztítási fokozatnak való megfelelés érdekében egy új technológiával történő, úgynevezett nanoszűrést kell bevezetni.

V. Németh Zsolt hangsúlyozta: az említett területekre forrást kell biztosítani, kiemelt tekintettel az elődök által kiépített ívóvízhálózat rekonstrukciójára, mert Magyarországon átlagosan minden negyedik liter víz elszivárog. A kimutatások szerint a nagyjából 95 ezer kilométer hosszú ívóvízhálózatból mintegy 40 ezer kilométer kockázatos vagy túlnyomóan kockázatos állapotú, ezért ezt mindenképpen le kell cserélni – tette hozzá.

Az eseményen elhangzott: a vízhálózat felújítása két projektben egyrészt a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunhalas központi részén négy területen, továbbá Jánoshalmán, Soltvadkerten és Kecelen valósult meg.

A településeken összesen 5,8 kilométer hosszú gerincvezeték és 300 házibekötés épült meg.

Az „Ivóvízhálózat rekonstrukció Kiskunhalason” projektben a fejlesztés növeli a vízellátás biztonságát, csökkenti a vízveszteséget, javítja a hidraulikai viszonyokat, hozzájárul a fenntartható üzemeltetéshez, amelynek eredményeképp javul a szolgáltatás minősége, az ellátás színvonala és biztosított jogszabályi előírásoknak való megfelelés.

A „Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. víziközmű hálózatainak fejlesztése” projekt révén a vízelszivárgás, vízveszteség nullára csökkenthető. Ez által pedig csökkennek az üzemeltetés költségei, valamint a kitermelt víz vesztesége, továbbá hatékonyabbá válik a szolgáltatás színvonala, miközben az ott lévő fogyasztók ellátása biztonságosabbá válik.

A két projekt összeköltsége több mint 200 millió forint volt, és mindkettő 70 százalékos vissza nem térítendő európai uniós támogatást élvezett.

Magyarországon a lakások közműves ivóvíz-ellátottsága csaknem 100 százalékos – ismertette az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Gesztely-Újharangod településrész vízellátását érintő projekt szerdai sajtótájékoztatóján.

Koncz Zsófia hozzátette, „Horvátországban ez az arány 86 százalék, Romániában körülbelül 74 százalék, azonban keleti szomszédainknál az északkeleti régióban a lakosság vízhálózatra csatlakozásának aránya alig haladja meg az 50 százalékot”.

A csatornázottság Magyarországon 83,5, Romániában 37, Horvátországban 32 százalék. A kormány azon dolgozik, hogy a jövőben a „kimaradt szakaszokat” is kiépítsék – közölte.

Jelezte, Magyarországon 2015 óta csaknem 50 kilométerrel bővült az ivóvízhálózat, a vezetékes szennyvízhálózat 2010-től több mint 11 ezer kilométerrel egészült ki és a szennyvíztelepek száma is megduplázódott, így több mint 800 van belőlük az országban.

Koncz Zsófia hangsúlyozta, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében jelenleg a térség legátfogóbb ivóvízfejlesztése zajlik. Azt mondta, 3 projekt keretében 39 település 4980 lakosa részére lesz biztosított a biztonságos és minőségi ivóvízellátás a megépülő távvezetékek és komplex víziközmű-fejlesztés révén.

Koncz Zsófia úgy fogalmazott, az Újharangodon megvalósult beruházással a település is teljes mértékben csatlakozik a regionális víziközmű-hálózat rendszeréhez, és így „sokkal fenntarthatóbb, stabilabb, kiszámíthatóbb” rendszerhez tud hozzáférni.

A politikus ismertette, az Újharangodon létrejött beruházás, melyben a többi között a víztorony is megújult, 940 millió forint forrásból valósult meg.

Lőrinc Ákos, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte, szolgáltatóként számukra a legfontosabb az, hogy a felhasználók vezetékes ivóvízhez jussanak, megtörténjen a szennyvíz elvezetése és tisztítása, valamint ne legyen környezetszennyezés.

A vezérigazgató hangsúlyozta, a szolgáltatás megvalósulásában óriási jelentősége van a rendszerek összekötésének és a regionális hálózatok kiépítésének. Azért dolgoznak, hogy ezeket a hálózatokat fejlesszék – jegyezte meg.

Hozzátette, az Energiaügyi Minisztérium elképzelése és a kormányzat által biztosított támogatások lehetővé teszik a társaság számára elképzeléseik megvalósítását.

Simon István, Gesztely független polgármestere azt mondta, az önálló vízbázis, amely ellátta Újharangod településrészt, a közelmúltban eltömődött, így a probléma megoldásaként távvezetéket építettek ki.

A projekt befejezéséig az ÉRV Zrt. szállította a vizet a víztoronyhoz éves szinten mintegy ezer fordulóval, 4265 köbméter vizet juttatva a rendszerbe, biztosítva ezzel a fogyasztók ivóvíz-ellátását – közölte a polgármester.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a beruházásban mintegy 7152 folyóméter ivóvízvezeték épült ki, emellett megtörtént a 24 méter magas, 25 köbméteres acélszerkezetű víztorony és a vízműtelepi kezelőépület komplex felújítása is.

A fejlesztés a Nemzeti Vízművek Zrt. támogatásával, az ÉRV Zrt. és az NFP Nonprofit Kft. konzorciumának pályázatában valósult meg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, a magyar állam és az Európai Unió támogatásával – írták.

A komplex fejlesztési elképzelés – melyben Újharangod településrész biztonságos vízellátása is megvalósult – mintegy 13,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült – olvasható a sajtóanyagban.