A magyar hatóságok csak egy hét késéssel jelentették be: az amerikai mezőgazdasági minisztérium élelmiszer-biztonsági ellenőrző szolgálata levette Magyarországot azon országok listájáról, amelyek húsipari termékeket szállíthatnak az Egyesült Államokba. A tömör indoklás szerint a vizsgált cégek egy része nem felelt meg az állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai előírásoknak.

Meglepett húsipar

A húsosok egyöntetű felháborodással fogadták a bejelentést. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsipari Szövetség titkára úgy véli, diszkriminatív döntés született, hiszen egy-két üzem kisebb hibája miatt büntetik az egész országot. Eddig az amerikai hatóságok soha, senkivel szemben nem alkalmaztak ilyen mértékű retorziót.

A döntés elsősorban a Pápai Húst és a Pick Szegedet sújtja. Előbbi évi 1600 tonna sonkát, másikuk 150 tonna téliszalámit szállít az amerikai piacra. Pontosabban most már csak szállított.

– Meglepett a döntés, hiszen a tavalyi ellenőrzéseken cégünk dicséretes minősítést kapott – csodálkozott Móczár István, a pápaiak vezérigazgatója. – Érthetetlen, hogy miért nem csak a vétkes üzemektől vonták meg bizalmukat az amerikaiak.

Hasonlóan rezignált Kovács László, a Pick vezérigazgatója.

– Húsz éve jelen vagyunk az amerikai piacon, s mindig megfeleltünk minden elvárásnak, előírásnak. Most mégis áldozatául estünk mások felelőtlenségének.

Mindkét cégvezető úgy nyilatkozik: az amerikai tiltás elsősorban nem üzleti szempontból jelent veszteséget. A Pick exportjának csupán 5 százalékát értékesítette az Egyesült Államokban. A Pápai Hús eladásainak ennél nagyobb része, körülbelül 20 százaléka ment Amerikába, de az itt ragadt termékekre könnyedén találnak vevőt Nyugat-Európában. Sokkal súlyosabb probléma, hogy az amerikai minősítés egyfajta mintát jelent a világ több nemzete számára. Számos ázsiai ország nem működtet saját ellenőrző rendszert, hanem automatikusan az amerikai eredményekre támaszkodik saját döntései meghozatalakor. Vagyis ha a tengerentúlon nem sikerül gyorsan tisztára mosni a magyar húst, a sötét árnyak más piacainkra is átterjedhetnek. S mindez a Pick esetében egy hungarikumot érint…

Nagyjából ezen a vonalon mozogtak az érthetetlen tiltás motivációit megvilágító első húsipari nyilatkozatok is. Hegedűs Géza, a Hús Terméktanács elnöke például kijelentette: lehet, hogy az Egyesült Államok a döntéssel éppen távol-keleti piacainkra feni a fogát. Merthogy a génkezelt amerikai húskészítményeket ott még el lehet adni, vagyis a várhatóan továbbgyűrűző tiltás a tengerentúli farmerek értékesítési esélyeit javítja. Más értelmezés szerint a döntés hisztérikus válasz arra, hogy az Egyesült Államokban is megjelent szivacsos agyvelőgyulladás nyomán a világ legtöbb országa leállította az amerikai marhahús vásárlását. De olyan vélemények is vannak: a lépés válasz arra, hogy az Európai Unió (s hozzá hasonlóan Magyarország) rendkívüli exporttámogatás bevezetését tervezi óriásira duzzadt sertéshúsfeleslegének levezetésére.

Pitiáner mulasztások

Csakhogy ezek a magyarázatok erősen sántítanak az érzékelhető aránytévesztés miatt. Hiszen a hatalmas Amerika mezőgazdasági túlélését nyilván nem a pöttömnyi Magyarországtól elrabolt piacok fogják biztosítani, mint ahogy az is valószínűtlen, hogy éppen rajtunk keresztül lehetne a leghatékonyabban pofozni az Európai Uniót. Más országgal szemben ugyanis nem vezettek be hasonló tiltást. Ha mélyebben vizsgáljuk az eseményeket, kiderül: valójában a „példátlan” amerikai döntés csak példás válasz a példátlan magyarországi viszonyokra.

Az első önkritikus hangot Szanyi Tibor FVM-államtitkár sajtótájékoztatóján lehetett hallani, ahol kiderült: az amerikai ellenőrök ismétlődő hiányosságokat találtak két magyarországi húsüzemben. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának szakemberei tavaly év elején, előre bejelentett időpontban vizsgálták az amerikai exportengedéllyel rendelkező hét magyar vágóhidat. A legnagyobb hibát egy multinacionális cég feldolgozóüzemében találták (bár az államtitkár nem akart neveket mondani, a kiszivárgott hírek szerint ez a kaposvári Kométa), ahol a szállítószalag rozsdamentes fémalkatrészét kevésbé sterilizálható műanyag elemmel helyettesítették. Egy másik, jóval ismertebb húsfeldolgozóban pedig (információink szerint éppen a Pickben) az ablak lyukas szúnyoghálóját tették szóvá az ellenőrök. Mindkét eset súlyosan veszélyezteti az élelmiszer-higiéniai elvárásokat, hiszen szennyeződhet, fertőződhet általuk a hús. A szokott ügymenet szerint a hiányosságokat ilyenkor jegyzőkönyvbe veszik, a hibákat a cég elhárítja, az ellenőrök pedig mintegy fél év múlva visszatérnek, hogy mindezt nyugtázzák. Csakhogy ezúttal a megismételt, novemberi ellenőrzésen az amerikaiak a műanyag alkatrészt és a sérült szúnyoghálót is ugyanolyan állapotban találták, mint az első figyelmeztetésnél. S bár ezután már valóban gyorsan kicserélték a kritizált alkatrészeket, újabb esélyt már nem kaptunk.

– A cégek ismerték a nemzetközi gyakorlatot, pontosan tudták, hogy az ellenőrzést utóellenőrzés követi, s hogy ezen számon kérik a korábbi hiányosságokat – kommentálja a helyzetet Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal megbízott elnöke. Aki nem csodálkozik azon, hogy a visszásságok miatt az amerikaiak az egész országtól megvonták a bizalmat. A hibákat ugyanis jegyzőkönyvbe vették, az ellenőrök személyesen is beszéltek a magyar hatóságokkal, azok mégsem tettek semmit a kifogásolt problémák elhárítása érdekében. Pedig az üzemeknek ezekkel a hibákkal még a magyar előírások szerint sem lett volna szabad termelniük. Ha efféle, a hatósági ellenőrző munkát érintő visszásságok felmerülnek, minden állam élhet az „előgyanakvás jogával”.

Az amerikaiakban tehát felmerült a gyanú, hogy a Magyarországon kiadott engedélyek és igazolások nem feltétlenül felelnek meg a valós helyzetnek. Ez a bizonytalanság pedig érthetőbbé teszi az egész ország kizárását az amerikai piacról. Ezt erősítik Mile Sándor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke által elmondottak:

– Már négy éve figyelmeztetjük a döntéshozókat, hogy az EU-előírások teljesítése érdekében át kell strukturálni a tisztiorvosi rendszert. Korábban nem volt probléma, hogy a vidéken praktizáló állatorvosok egyúttal ellátták a hatósági ellenőrző feladatokat is. Az unió élelmiszer-minőségi normái azonban most azt követelik, hogy elkülönítsük az orvosi és az ellenőrzési munkát.

S valóban, a két maródi hiba mellett az amerikaiak több üzemben is apróbb hiányosságokat tártak fel a termékpályák sterilitásának garantálásában. A modern előírások szerint a feldolgozás különböző szakaszaiban levő termékek, illetve az ezekkel dolgozó személyek semmilyen körülmények között nem érintkezhetnek egymással. A hús tehát az épület egyik végében lép be a feldolgozási folyamatba, majd helyiségről helyiségre haladva, steril szállítóeszközök, szerszámok és munkaruhák segítségével történnek a feldolgozás egyes fázisai, s a késztermék végül az épület túlsó végéből távozik. A (nem uniókonform) húsüzemekben a leggyakoribb probléma, hogy a termékek útvonala itt-ott keresztezi egymást – például ugyanazon az ajtón viszik be, és hozzák ki a különböző feldolgozottsági fokú termékeket. Ráadásul az ellenőrzést végző állatorvosoknak sem érdekük, hogy rámutassanak a hiányosságokra, megélhetésüket ugyanis éppen ezek az üzemek biztosítják. A probléma egyébként már a kritikus őszi brüsszeli országjelentésnek is egyik sarokpontja volt: az EU szóvá tette, hogy a hatósági bizonyítványokat kiállító állatorvosok lényegében saját korábbi munkájukat ellenőrzik. (Demokrata, 2003/46).

Védzáradék fenyegetésében

A Magyar Állatorvosi Kamara ráadásul állítja: a nem megfelelő körülmények az amerikaihoz hasonló lépést válthatnak ki a brüsszeli döntéshozókból is. Ez a legrosszabb esetben a védzáradékot jelenti, ami megtiltaná a magyar húsipari termékek kivitelét az unió többi tagországába. A kamara ezért sürgeti az ún. HACCP minőségbiztosítási rendszer kötelező bevezetését a magyarországi húságazat teljes vertikumában. Ez az állat születésétől a vágóhídon és a feldolgozón át az összes folyamatot részletesen dokumentálná, személyre szabottan rögzítené a feladatokat, és a hatóságok által is ellenőrizhető lenne. A rendszerben minden hiba forrása pontosan visszakereshető, s Mile Sándor szerint kizárólag ez biztosíthatja, hogy ne fordulhassanak elő a jelenlegihez hasonló minőségi kifogások.

A Magyar Húsipari Szövetség felmérése szerint a 400 magyarországi vágóhídból jelenleg jó, ha 20 megfelel az európai uniós elvárásoknak. További 44 kétéves haladékot kapott, hogy (nem élelmiszer-higiéniai jellegű) hiányosságait pótolja. A többinek éppen a múlt hétig kellett az agrárminisztériumban jelentenie, hogy mit tett az uniós szabvány szerinti modernizáció érdekében. A korábbi álláspont, miszerint a teljesítésre képtelen feldolgozókat és vágóhidakat bezárják, mára némileg puhult: immár arról van szó, hogy 5000 sertésnél kisebb mennyiséget továbbra is feldolgozhatnak, ám ezt szigorúan csak belföldi piacon értékesíthetik. Pedig a szabad határátlépés időszakában ez újabb kiskaput nyithat a minőség kijátszásához.

Szanyi Tibor az amerikai döntés kapcsán elhárította a minisztérium felelősségét. „Mindegyik üzem magántulajdonban van, ők döntik el, fejlesztenek-e vagy nem, lépést tartanak-e az állat-egészségügyi szabályok szigorításával” – mondta a Magyar Televízióban. Pedig Medgyessy Péter Németh Imre agrárminiszterhez intézett őszi ultimátuma mást sejtetett: az agrárpolitikusra ugyanis leváltás vár, ha minőségi-szervezési problémák miatt Magyarország ellen az amerikaihoz hasonló szankciókat vezetne be az Európai Unió. Ahogy élelmiszer-higiéniai szakemberek fogalmaznak: a termelés mennyisége vagy minősége a cégek magánügye, az élelmiszer-biztonsági előírások betartatása viszont az állam kötelessége.

Menczel Lászlóné azzal vigasztal: a tiltás a magyar húskivitel kevesebb mint 5 százalékát érinti, valójában csak az említett két céget, a többi ugyanis exportengedélye ellenére már nem szállított Amerikába. Szanyi Tibor azt ígéri, hogy a minisztérium a problémák gyors tisztázására törekszik, s talán már áprilisban újraindulhat az amerikai húsexport. Biacs Péter ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a brit marhahúsra 1999-ben kimondott francia tiltást például csak három év után voltak hajlandók egyáltalán megindokolni az illetékes hatóságok. Még borúlátóbban látja a jövőt a Pápai Hús vezérigazgatója: szerinte az amerikai piacra már nem lehet visszakerülni, mert napjainkra már az Egyesült Államok is hústúltermeléssel küzd.

* * *

Amerika is tiltólistán

Feltűnő az időpont közelsége: a magyar húsárukra bevezetett tiltás előtt éppen egy héttel, január 6-án jelentették be az amerikai hatóságok: szivacsos agysorvadásban (BSE) megbetegedett állatot találtak Washington állam egyik farmján. Bár egyelőre úgy tűnik, a járvány nem terjedt túl az érintett gazdaságon, amelynek állatait most kivétel nélkül levágják, az életveszélyes marhakór hírére a fél világ életbe léptette az ilyenkor szokásos bojkottintézkedéseket. Oroszország, Kína, Brazília, Mexikó, Kanada, Törökország, Ukrajna, Ausztrália vagy Dél-Korea mellett felfüggesztette az amerikai hús vásárlását az eddigi legnagyobb vevő, Japán is. Becslések szerint az exportkiesés mintegy 2,5 milliárd dollár veszteséget okoz majd az amerikai farmereknek. De lehet, hogy ez még nem a számla végét jelenti: a tenyésztők attól tartanak, hogy – minden megnyugtató nyilatkozat ellenére – végül az amerikai éttermek is előnyben részesítik a külföldi beszállítókat. A BSE bejelentése után a szarvasmarha ára 21 százalékkal esett a chicagói árutőzsdén, de a McDonald’s-részvények is 10 százalékot veszítettek értékükből. Az export visszaesésére hivatkozva néhány húsüzem pedig elbocsátásokat jelentett be.