Ismét 4,5 millió felett a foglalkoztatottak száma
Ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi háromhónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa. Az egy ével korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 84, a külföldi telephelyen dolgozóké 8 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 48 ezerrel, 114 ezerre csökkent.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett. A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,0 százalékra emelkedett, ami megfelel az Európai Unió által az Európa 2020 stratégiában kitűzött célértéknek.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 26 ezerrel (1,1 százalékkal), a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A nők körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal 62,6 százalékra emelkedett.
A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 10 ezerrel, 282 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 27,8 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 0,2 százalékponttal 84,5 százalékra nőtt. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.
A 15-74 éves korú foglalkoztatottak számának 43 ezres emelkedése a munkanélküliek 10 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacra frissen belépő 33 ezer emberből eredt. A korosztály lélekszámának 16 ezres csökkenésével együtt az inaktívak csoportja 49 ezerrel csökkent egy év alatt, de még meghaladta a 2 millió 759 ezret.
A 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes aránya, az aktivitási ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal 72,4 százalékra emelkedett, 11 ezren léptek be a munkaerőpiacra, a korosztály létszámának 44 ezres csökkenése miatt az inaktív népesség 55 ezerrel, 1 millió 750 ezerre csökkent.
Újabb mélypontra süllyedt a munkanélküliség
A március-májusi időszak átlagában, 3,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami újabb rekordnak számít az előző háromhónapos időszak 3,5 százalékos arányát követően. A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-24 éves munkanélküliek száma 7,2 ezerrel, 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékponttal, 11,1 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal 2,3 százalékosra csökkent.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékos volt. A munkanélküli nők száma 13 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 3,3 százalékosra csökkent.
A munkanélküliség átlagos időtartama 13,9 hónap volt, a munkanélküliek 36,7 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony – 3,4 százalékos – a munkanélküliségi ráta, mint most – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait értékelve.
A miniszter megállapította, a 2010-es a kormány által kiindulópontnak tekintett 3,7 milliós foglalkoztatáshoz képest 800 ezres a növekedés.
Az adatok azt jelzik, hogy a különböző szektorokban érezhető munkaerőhiány és a bérnövekedés „magatartásbéli változásra” kényszerítette a vállalkozásokat, így ezek sokkal hatékonyabban használják fel a munkaerőt, mint korábban – mutatott rá a miniszter.
Hozzátette, a munkanélküliségi ráta csökkenése egyre lassul, de abban bíznak, hogy a mostani érték még nem a végleges szám, s amíg van olyan ország, amelynek jobbak a mutatói – mint például Csehország a maga 2 százalékával -, addig a kormánynak is van tennivalója.
Varga Mihály szerint nagy jelentőséget lehet tulajdonítani a munkavédelmi akciótervnek, amely a jelek szerint jól működött az elmúlt években.
„Tehát a kedvező gazdasági helyzet, a kormányzati gazdaságpolitikai lépésekkel megtámogatva eredményezte azt, hogy Magyarország ma az Európai Unióban a negyedik legjobb adatot tudja produkálni a munkanélküliségi rátát tekintve”
– hangsúlyozta.
Kitért arra is, a KSH adatai szerint a közfoglalkoztatottak létszáma is kedvezően alakult, hiszen az egy évvel korábbihoz képest 48 ezerrel kevesebben dolgoznak így. Mindez úgy valósult meg, hogy az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 84 ezer új munkahely jött létre.
„Tehát az kitűzött célunk, hogy a közfoglalkoztatás egy átmeneti lehetőség legyen csak, s innen tovább tudjanak lépni az emberek egy valós, tényleges munkaerőpiacra (…), úgy tűnik, hogy működik”
– mondta Varga Mihály.