A tájékoztatás szerint a találkozó főbb témáit Magyarország EU elnökségi tervei, a mesterséges intelligencia (MI) szabályozási kérdései, valamint az MI állami szektorban való felhasználásának lehetőségei képezték.

Hirdetés

A felek a megbeszélés folyamán egyetértettek abban, hogy az olyan fejlett technológiák, mint az 5G, a Big Data, vagy az MI használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává váltak – írják a közleményben.

Nagy Márton az MI szabályozásával kapcsolatban kiemelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és Magyarország kormánya számára az MI elsősorban versenyképességi kérdés.

A miniszter ismertette a magyar álláspontot, amely szerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató, a kkv-k kitettségét csökkentő szabályozásra van szükség. Az a megközelítés elfogadható és támogatható, amely a személyeket és intézményeket védi, de a technológia fejlődését nem korlátozza, a bürokráciát feleslegesen nem növeli, továbbá a tagállamok számára kellő mozgásteret biztosít. Ezért az MI terén is erősíteni kell az európai autonómiát, szuverenitást, és támogatni kell a nemzeti nyelvi modellek létrehozását – közölte az NGM.

Korábban írtuk

Nagy Márton nyomatékosította, a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja hazánkban, viszont a kormányzat célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon. Ezért van különösen nagy jelentősége annak, hogy az MI rendelet hazai végrehajtása során a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. Azáltal, hogy a magyar gazdaság szereplői hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket, és ezzel a piacon versenyelőnyre tesznek szert, érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország kormánya 2024-ben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.