Idetartozni azért is veszélyes, mert több befektetési alap szabályzata tiltja, hogy a pénzt Baa3 kategóriánál rosszabb minősítésű országokba fektessék. Ezek az alapok állampapírjaink azonnali eladását kezdeményeznék, amennyiben hazánk mégis lecsúszna az úgynevezett bóvli kategóriába.

A válság idején 4000 milliárd forint értékű állampapír volt külföldi befektetők kezében, ez azóta 2500 milliárdra csökkent – ennek hirtelen kivonása még mindig jelentős finanszírozási problémát okozna. Nem is beszélve arról, hogy a 2008-ban felvett EU-IMF-hitelek lejárata is nagyrészt 2012–2013-ra esik.

Kérdés, a további leminősítésnek mennyi a valós esélye? A Moody’s indoklása szokatlan: bár Magyarország idén és jövőre is kifejezetten kedvező államháztartási adatokat hoz nyilvánosságra – ami inkább felminősítést indokolna –, a hitelminősítő hosszú távú aggodalmakat fogalmaz meg. Eszerint a magyar kormány átmeneti intézkedésekkel tartja alacsonyan az államháztartási hiányt, a hosszú távú költségvetési kiadások viszont aggasztóak.

Az indoklásban emellett feltűnik a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása, ami hosszú távon szintén rontja az államháztartás egyensúlyát. Külföldi elemzők közül többen ugyanakkor nevetségesnek tartják, hogy Magyarországot a bóvli kategóriába való leminősítéssel fenyegeti a Moody’s. S itthon is elhangzanak olyan vélemények, hogy valójában a Moody’s az elmúlt hat év miatt bünteti Magyarországot – 2004 óta ugyanis soha nem tudtuk teljesíteni a Brüsszel felé vállalt hiánycélokat. Ugyanezt hangoztatja a magyar kormány is. Bár a leminősítésre az intézet korábbi megnyilvánulásaiból számítani lehetett, a két fokozattal történő rontást hatalmas hibának nevezte Martonyi János külügyminiszter. A miniszterelnök pedig ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországot újra felminősítik majd, ha az elemzők megértik, hogy a kormány költségvetési politikája működik.