Nyugalmi pályán az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023 júliusában az infláció mértéke 17,6 százalékra csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez az előző hónaphoz képest 2,5 százalékpontos mérséklődés, míg a januári tetőzéshez (25,7 százalék) viszonyítva a hazai infláció mértéke már több mint harmadával alacsonyabb. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, az infláció csökkenésének fontos eleme, hogy az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, éves alapon viszonyítva pedig a kormány már a felére csökkentette az élelmiszer-inflációt. Megjegyezte, „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, ahol a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi pia­con, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”.

A júliusban elindított online árfigyelőt már közel egymillióan használták, a minisztérium adatai szerint a platform által gerjesztett árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53-ban csökkentek az árak, átlagosan közel nyolc százalékkal. Továbbá a kormány augusztustól tízről tizenöt százalékra emelte a kötelező akciózás mértékét, és kiterjesztette az árstopos termékekre is.

Az élelmiszerek inflációja hetedik hónapja lassul. A feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának lassulását elsősorban a baromfihús és a tojás, a feldolgozottakét pedig főként a tej, tejtermékek és a kenyér árának mérséklődése magyarázza.

Hatékony intézkedések

Több elemző azt emeli ki, hogy az infláció a kormányzati beavatkozások nélkül is csökkent volna. Ezzel kapcsolatban Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. junior makrogazdasági elemzője kérdésünkre elmondta, valóban vannak a kormánytól független tényezők. Egyrészt a bázishatás egyre erőteljesebben érvényesül, mivel az év/év alapú infláció esetében az előző évben már megnövekedett értékekhez viszonyítunk, másrészt a magas inflációs környezetben csökkent a bérek reálértéke, a fogyasztás lényeges visszaesése pedig már látható a kiskereskedelmi adatokban is, és a kereslet csökkenése a vállalatokat egyre inkább az árak csökkentésére kényszeríti.

– A kormányzati intézkedések nélkül is csökkent volna az infláció, azonban a kormányzati eszközök hatékonysága nem kérdőjelezhető meg, és elsősorban az élelmiszerek inflációjának csökkenésében ölt testet. A kötelező akciózás előírása is fontos intézkedés volt, de az online árfigyelő szerepe még fontosabb. Bevezetése óta havi bázison a legnagyobb árcsökkenés pont azon termékek esetében volt tapasztalható, amelyeknek az árai összehasonlíthatók a webes felületen. Fontos még kiemelni a szigorú jegybanki politikát is mint az inflációt csökkentő tényezőt: a magas kamatszintek nehezítik a hitelfelvételt, továbbá fogyasztás helyett megtakarításra ösztönzik az állampolgárokat – mondta Koncz Péter. Felhívta rá a figyelmet, a következő időszakban a legnagyobb problémát a bizonytalanság jelenti.

– Ahogy az elmúlt években láthattuk, külső, hazánktól független sokkok jelentősen befolyásolták a hazai infláció alakulását. A volatilis nyersanyag- és energiaárak olyan tényezők, amelyeket most is nehéz előre jelezni. Alapvetően az előző évtizedben tapasztaltnál nagyobb inflációs nyomás lesz várható a következő időszakban, ebből is fakadhat a gazdaságfejlesztési miniszter azon javaslata, hogy a jegybanknak meg kellene emelnie az inflációs célsávot. Ettől függetlenül is az valószínű, hogy a következő időszakban az előző évtizedben tapasztaltnál magasabb kamatszintek fogják jellemezni a magyar gazdaságot.

Hozzátette, hosszú távon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja, hogy a pénzromlási ütem visszatérjen a 2-4 százalékos sávba, ami a jegybank előrejelzései szerint a következő év második felében már megtörténhet.

Önbeteljesítő jóslat

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben beszélt először arról, hogy a kormány célja 2023 végére egy számjegyűre faragni az inflációt. A Századvégkutató Zrt. prognózisa szerint ha nincsenek sokkok – jelentős energiaár-emelkedés vagy árfolyamgyengülés –, akkor az átlagos áremelkedés üteme az egy számjegyű irányába halad, decemberben el is érheti. Isépy Tamást, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetőjét arról kérdeztük, hogy ha ez megvan, mi a következő gazdaságpolitikai lépés.

– A jegybank célja, hogy az infláció elérje a három plusz-mínusz egy százalékos sávot, abban ugyanakkor több szakértő egyetért, hogy további letörése nehezebb feladat, mint eljutni az egy számjegyű árszínvonal-emelkedésig. Lehet, hogy ki kell majd tűzni egy öt százalék körüli árszínvonal-emelkedést is a toleranciasávba való visszarendeződés előtt. Ha hitelesek az ez irányú lépések, és a piaci szereplők látják és elhiszik, hogy a folyamatok az alacsonyabb inflációs ráta felé haladnak, akkor nem is emelnek nagyobb mértékben árat, és a bértárgyalásoknál is azok lesznek az iránymutatók. Az inflációs cél pedig önbeteljesítő jóslatként funkcionálhat – fejtette ki Isépy Tamás.

Kiemelte, az egy számjegyű infláció a reálbérekre pozitív hatással van, az emelkedő reálbérek pedig újra a fogyasztás növekedését eredményezhetik, aminek köszönhetően a gazdasági növekedés üteme is gyorsulhat.

Saját utunkat kell járni

Lentner Csaba közgazdászprofesszor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára a Demokratának elmondta, fél év alatt több mint nyolc százalékponttal csökkent az infláció, ami annak tükrében kiváló eredmény, hogy Brüsszel, a Nemzetközi Valutaalap és a washingtoni bürokrácia támogatása nélkül értük el, kizárólag a kormány, az MNB és a magyar társadalom erőfeszítéseinek köszönhetően.

– Jó döntés volt a kormány részéről, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt ágazati árellenőrzésekre, majd az elektronikus árfigyelő rendszer felállítására kapacitálta. Az MNB következetes antiinflációs politikája, különösen a kamatpolitikai döntései pedig biztos makrogazdasági hátteret adtak a kormányzati intézkedéseknek. Fontos, hogy a magyar társadalom megértette a kormányzati és a jegybanki intézkedéseket, és soha nem tapasztalt pénzügyi tudatosság, felelősség alakult ki. Tisztában vannak vele, hogy az elmúlt évtized reálbér-gyarapodását csak úgy tudjuk megtartani, ha az infláció tíz százalék alá, sőt még lejjebb esik. Az infláció csökkentése nem öncélú technikai folyamat, hiszen mögötte a lakossági életszínvonal és a vállalatok beruházóképességének növelése áll – fejtette ki. Hozzátette azonban, hogy az infláció csökkenését több tényező is lassíthatja.

– Sem a brüsszeli, sem a washingtoni bürokrácia, sem a pénzügyi spekulánsok nem a barátaink. Most, hogy látványos a magyar stabilizáció, rögtön 390 forint fölé emelkedett az euró. Ez drágítani fogja az importot, különösen az élelmiszereknél, így az árfigyelő rendszerrel, a boltok részére kötelezővé tett termékakciózásokkal elérhető eredmények is halványulhatnak. Bízzunk abban, hogy a háborús cselekmények mérséklődni fognak, s ennek alapján nem kerül sor az üzemanyagárak durvább emelkedésére – tette hozzá. Hatékonynak látja a kormány válságkezelési politikáját és válságállónak a magyar gazdaságot, de a jelentősebb GDP-növekedéshez gyorsítani kell a szerkezeti reformok ütemén.

– Azzal kell számolni, hogy Brüsszel továbbra is elzár bennünket az Újjáépítési és Rezilienciaalap forrásaitól. Brüsszelnek talán már nincs is pénze, hiszen azt a háború finanszírozására köti le egyre nagyobb mértékben. Nekünk a saját utunkat kell járnunk. Az új évszázadot már nem elsősorban a globalizáció, nem a külső hatalmaktól való függés, hanem az önálló nemzeti akarat és cselekvés mozgatja. A globális gondolkodást fokozatosan felváltja a regionális keretekben, az önálló nemzeti érdekérvényesítés alapján vitt gazdaság- és társadalompolitika. Ha megteremtjük a saját gazdasági alapjainkat, vagyis energiából, élelmiszerből önellátóak leszünk, sőt a tudástőke fejlesztését is tovább javíthatjuk, úgy a siker nem maradhat el – emelte ki.

Gazdasági fellendülés

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július végi Kormányinfón beszélt arról, hogy hazánk a második fél évben javuló gazdasági kilátásokkal számolhat. Úgy vélte, az év egészére reálisnak tűnik a költségvetésben rögzített másfél, de legalább egyszázalékos gazdasági növekedés, a jövő évben pedig teljesíthető a négy százalék is. Lentner Csaba kérdésünkre, mikor térhet vissza a magyar gazdaság a koronavírus előtti állapotába, úgy válaszolt, a hazai gazdaság alapjai stabilak, sem a koronavírus járvány, sem az orosz–ukrán háború okozta turbulenciák, sőt még Brüsszel elhibázott szankciós politikája sem ingatta meg azokat.

– De sok még a teendő. Vissza kell térni a 2020 előtt már felmerült problémákhoz és a kivédésükre felmutatott reformokhoz, amelyeket az MNB átfogóan a kormány elé terjesztett. A magyar mezőgazdaságot versenyképessé kell tenni, hiszen az Európai Unióban Bulgáriával egyetemben a legrosszabbak a hatékonysági mutatói. Jelenleg az ágazat csak hat-hét millió ember ellátását termeli meg, azt is költségpazarló módon, erőforrásai jelentős részét elfecsérelve, emiatt élelmiszerből jelentős behozatalra szorulunk, ami a forintárfolyam romlása esetén már inflációt okoz. Ha ezen nem tudunk változtatni, mindig ketyegni fog a bomba, hiszen az élelmiszerárak bármikor berobbanhatnak. Követendő e téren is a magyar kormány energiapolitikája, amely hathatós lépéseket tett az önellátás érdekében.

Lentner Csaba rávilágított, hogy 2024-ben és 2025-ben tovább kell mérsékelni az inflációt, az optimálisnak mondható háromszázalékos sáv közelébe kell érnie. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az előző évtizedhez hasonló átfogó gazdasági fellendülés következzen be.