A sertéshúsnál szerzett pozitív tapasztalatok nyomán a baromfi, a tej és a tojás áfája is 5 százalékra mérséklődik jövő januártól. A sertéshús áfájának csökkentését teljes mértékben továbbadta a vásárlóknak a kereskedelem, aminek eredményeként a forgalom 20 százalékkal nőtt. A sertés­áfa-csökkentés 30 milliárd forinttal hozta kedvezőbb helyzetbe a háztartásokat, a kedvezményezett termékkör kiterjesztése pedig további 100 milliárdos megtakarítást jelent.

A sertéshús után több más alapvető élelmiszer, vagyis a tej, a tojás és a baromfi áfája is 5 százalékra csökken jövőre, valamint mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is – engedett a szakmai szervezetek érvelésének Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A sertéshús áfájának januári csökkentése nyomán ugyanis a hasonló helyzetben levő, hasonló terméket előállító ágazatok szóvá tették, a sertéstermelők árelőnybe kerültek a többiekkel szemben, aminek következtében a baromfifélék fogyasztása például 10 százalékkal esett vissza az év első negyedében. De a kormány nem is rejtette véka alá: a sertéshús áfájának a csökkentését kísérletnek szánta, amelyet ugyan a feketegazdaság egyik legfertőzöttebb területén indított, de siker esetén a többi ágazatra is kiterjeszt.

Piaci anomáliák

Az első negyedév tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy a sertéshús adójának csökkentése pozitív eredményeket hozott. A termékkör 27 százalékos áfakulcsból 5 százalékba sorolása ugyanis 17,3 százalékos árcsökkenést indokolt volna, amit még túl is teljesített a kereskedelem. A januári hirtelen 15,3 százalékos áresés után ugyanis februárban további 1,2 százalékkal, majd márciusban 1,8 százalékkal csökkent a termékkör ára, ami összesen 17,8 százalékos mérséklődést jelent. Vagyis az áfacsökkentést nemhogy nem nyelték le termelők és kereskedők, de még saját hasznukból is hajlandók voltak valamit áldozni a fogyasztók bizalmáért folyó versenyben.

Akik nem voltak hálátlanok. A Vágóállat és Hús Terméktanács adatai szerint az év első részében 15-20 százalékkal nőtt a tőkehúsok forgalma. Ebben persze a vásárlások tényleges növekedése mellett a feketeértékesítések legális keretek közé terelése is közrejátszott. Az árak csábítását jól példázza a KSH által rendszeresen figyelt sertéscomb átlagára, ami decemberben még 1280 forint volt kilónként, januárra azonban 1090 forintra szelídült, márciusban pedig már mindössze 1050 forintba került.

A kialakuló feszültséget azonban példázza, hogy a sertéssel együtt a baromfifélék ára is mérséklődni kezdett a boltokban, noha ezt a termékkört nem érintette az áfacsökkentés. A bontott csirke ára például a decemberi 791 forintról negyedév alatt 776 forintra morzsolódott. Ahogy a Baromfi Terméktanács magyarázza: mivel helyettesítő termékről van szó, az ágazat csak úgy tudta mérsékelni az eladásokban mutatkozó visszaesést, hogy saját áraiból is engedett. Ezért kérték az ágazati szereplők, hogy a sertés- után a baromfihús is megjelenjen a kedvezményes áfakulcsú termékek között.

Az elmúlt egy hónapban aztán sorra fogalmaztak meg áfacsökkentési igényt a nehéz helyzetben levő húsipari ágazatok. A Tej Terméktanács az áfacsalásos módszerrel érkező importtej árletörő hatására hivatkozva kérte a forgalmi adó enyhítését. Az áfa nélküli szlovák, német termékek konkurenciája miatt ugyanis a másfél évvel ezelőtti 100 forint körüli szintről napjainkra 76 forintra esett a tej felvásárlási ára. A szervezet emellett aggasztó nemzetközi folyamatokra is felhívja a figyelmet: a tej termelése a világpiacon (részben az uniós kvóták eltörlése miatt) tovább bővül, miközben tavaly először a kereslet is mérséklődni kezdett. Szintén az ellenőrizetlen importra hivatkozva kért áfacsökkentést a Tojásszövetség. Valamint versenypiaci pozíciójának javítását célozva a Haltermelők Országos Szövetsége – ám a halfélék nem kerültek be a csökkentett áfakulcsú termékkörbe.

Keleti adómetszés

A baromfi, a tej és tojás áfájának csökkentése – a sertéssel együtt – az állati termékek jelentős részét tolja a korábbinál lényegesen alacsonyabb árszintre. Még akkor is, ha például a baromfi- és a tejtermékek esetében az áfacsökkentés valószínűleg csak az „alaptermékekre” vonatkozik majd (ahogy a sertésnél is csökkent a nyers húsok adója, de nem csökkent a feldolgozott termékeké). Szakmai becslések szerint így is a teljes élelmiszer-kínálat 6,5 százalékát vásárolhatják meg jövő januártól olcsóbban a háztartások. Az alapvető élelmiszerek áfaterheltsége így jelentősen mérséklődik. Hiszen a Magyarországon kirívóan magas, 27 százalékos áfa a legfontosabb élelmiszerfélék közül eddig leginkább a húsféleségeket sújtotta, a kenyérfélék és tejtermékek ugyanis a 18 százalékos áfakörbe tartoztak – és tartoznak a továbbiakban is.

A húsféleségek adójának csökkentésével egyébként Magyarország csatlakozik a környező országok gyakorlatához. Szlovákiában januártól 20 százalékról 10 százalékra csökkent az alapvető élelmiszerek, köztük a hús áfája, Romániában pedig tavaly nyáron 24-ről 9 százalékra. Utóbbi jelentősen felpörgette az élelmiszer-fogyasztást, a kiskereskedelmi forgalom a második félévben már 7 százalékos növekedést mutatott. Nem mellékesen: a román és magyar áfakulcs közötti különbség olyan jelentősre nőtt, hogy nagyobb mennyiségű húsért a kelet-magyarországi családoknak megérte a szomszédos országba átugrani. A térség többi országa közül Lengyelország már régóta 5 százalékos kulcs alá sorolja az alapvető élelmiszereket. Aránylag magas, 15 százalékos mértéket csupán Csehország alkalmaz – ott ez a mi 18 százalékos, kedvezményes adókulcsunknak felel meg.

A mostani döntéssel az állati termékek többsége az úgynevezett szuperkedvezményes sávba kerül, ahová az uniós szabályok szerint a társadalmilag különösen fontos termékeket csoportosíthatja a kormány. Ide tartoztak eredetileg a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, a könyvek és az újságok. Ám az utóbbi években gyorsulva bővül e termékkör. Még a Bajnai-kormány 2010 elejétől a távfűtést is bevonta a szuperkedvezményes kulcs hatókörébe, s az idei év elejétől a sertéshús mellett ide kerültek a lakásépítések is. A baromfi, tej és tojás jövő januári bevonását követően pedig 2018-tól ide sorolják majd az éttermi szolgáltatásokat is (amelyek adója jövő januártól előbb 27-ről 18 százalékra mérséklődik).

A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy a szuperkedvezményes körbe kerülő termékek társadalmi fontosságát indokolni kell, Brüsszel ugyanis eredetileg csak két áfakulcsot (hazánkban ez a 27 és a 18) engedélyezett a tagországok számára. Az építkezések esetében ezért hirdették a szuperkedvezményes kulcsot csak 2019-ig – bár meglehet, akkor már tovább maradhat, az EU ugyanis épp az áfarendszer szabadabb értelmezésének lehetőségét vizsgálja.

Szelektíven érezhetőbb

Az áfakulcs általános csökkentése túlmutatna a költségvetés keretein, célzottan ugyanakkor lehetőség van bizonyos termékkörök adóterhének mérséklésére – indokolta a szelektív adócsökkentést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az Agrárgazdasági Kamara tavaly­előtti számítása szerint ugyanis az összes alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékra csökkentése 240 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek. Ezért a szervezet már akkor az adóterhelés fokozatos csökkentésére biztatta a kormányzatot.

A sertéshús áfájának mérséklésével az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint 25-30 milliárd forintot engedett el a költségvetés. A baromfi áfájának a csökkentése most hasonló, 30 milliárdos engedményt jelent. A tej áfacsökkentése csak a folyadéktej esetében az illetékes terméktanács szerint 15 milliárdos tétel, a kormány azonban szélesebb kört tervezhet, mivel 20 milliárddal számol. Legkevésbé a tojás terheli a költségvetést, itt mindössze 5 milliárd forint bevételkiesést okoz az áfacsökkentés. Minden tétel együtt azonban – kiegészülve az internetre és éttermekre vonatkozó döntéssel – 100 milliárd forintot csoportosít át a költségvetéstől a háztartásokhoz.

A 100 milliárd forint azért is érdekes, mert a büdzsének nagyjából épp ennyibe kerülne, ha egyetlen százalékponttal mérsékelné a jelenleg 27 százalékos fölső áfakulcsot. Az áfa ugyanis a költségvetés legnagyobb adóbevételi forrása, amiből az idén 3400 milliárd forintot terveznek beszedni. Az egyetlen százalékpontos mérséklés helyett a társadalom nagy része számára vélhetően hasznosabb és érezhetőbb az alapvető termékek körében végrehajtott nagyarányú áfacsökkentés.

A kormánydöntésekről szóló szokásos csütörtöki tájékoztatóján Lázár János egyszerűen élelmiszer-rezsicsökkentésnek nevezte az áfacsökkentésről szóló döntéseket. Hozzátéve: a nyugdíjasok számára különösen fontosak az ezzel kapcsolatos fejlemények, hiszen az ő fogyasztásukban jóval nagyobb szerepet játszanak az alapvető élelmiszerek. Elemzők pedig hangsúlyozzák, a döntés 0,4 százalékkal lejjebb tolja a jövő évi inflációs pályát, ami szintén emeli a bérek és nyugdíjak értékét.

Szarka Sándor