Az árstopok kivezetése fűti az inflációt, de mégis csökkenni fog
Olvad a pénz
Az energia- és üzemanyag-árstopok kivezetése miatt januárban Magyarországon mérték a legmagasabb inflációt az Európai Unióban: 25,7 százalékot. A KSH szerint az energiáért 52,4 százalékkal, az üzemanyagokért 35,9 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel korábban. Mivel ugyanakkor ezen termékcsoportok ára az idén már aligha nő, az év második felében markánsan visszafelé húzhatják az inflációs rátát. Veszélyt jelenthet viszont, hogy a magyarok hajlamosak az infláció öngerjesztővé tételére, amit a megugrott élelmiszerárak vagy a szolgáltatások januári drágulása kapcsán megtapasztalhattunk.
Nem okozott különösebb meglepetést a januári magas infláció: az árak 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, elemzők és a kormány ennél csak minimálisan, néhány tizedszázalékkal számítottak kisebb értékre. Az árstopok ugyanis, amelyek évekig megkímélték a magyar lakosságot a világpiaci árszinttől, most, hogy az üzemanyag esetében teljesen, a háztartási energia tekintetében pedig részlegesen megszűntek, hirtelen jelentősen fölfelé tolták e termékcsoportok árszintjét. Az üzemanyagot például 35,9 százalékkal vesszük drágábban, mint ősszel, a benzinárplafon idején. A rezsicsökkentett villany- vagy gázár pedig már csak átlagfogyasztásig jár, és csupán az, hogy az efölötti részre úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetni, önmagában 52,4 százalékkal dobta meg a háztartási energia átlagos árát. Lényegében e két tétel a magas magyarországi infláció fő gerjesztője, kiegészülve az élelmiszerekkel, amelyek esetében viszont meglepően magas, 44 százalékos drágulást mért a KSH.
Nyugaton már csökken
Az árstopok felszabadítása miatt a magyar infláció hirtelen a legmagasabbra ugrott az Európai Unióban, sőt egész Európában is csak a török 57,7 százalék haladja meg az itthoni 25,7 százalékos rátát. Környezetünkben még Csehországban van meglehetősen magas, 19,1 százalékos pénzromlás, valamint a balti államokban 18-20 százalék körüli. Az unió keleti tagállamaiban a jellemző szint 15 százalék körül mozog, Nyugat-Európában pedig 6-10 százalék között. A kormány által gyakran hangoztatott érvet, hogy minél közelebb van valamely ország Ukrajnához, annál magasabb háborús inflációval fizet, jórészt igazolják a számok: hiszen a keleti tagállamokkal határos Ausztriában már 11,5 százalék az infláció, a legtávolabbi Spanyolországban pedig a legalacsonyabb, csupán 5,9 százalék.
Az energiaárak rendkívüli hullámzása ugyanakkor tovább árnyalja a képet. Miközben a magyar fogyasztók például tavaly nyáron a piaci ár ötödéért-hetedéért, de még ősszel is az unióban a legolcsóbban juthattak a háztartási energiához, a nyugat-európai háztartások inkább a piaci árakkal szembesültek, így akkortájt ott az energia jelentős inflációnövelő tényezővé vált. Az eurózónában októberben az energiahordozók tekintetében 41,6 százalékos drágulást regisztráltak az egy évvel korábbi szinthez képest. Mivel azóta megindult a piaci árak csökkenése, főleg a gáz esetében, mostanra a nyugat-európai energiainfláció 18,9 százalékra esett vissza. Ennek eredményeként Európa nyugati felében negyedik hónapra mérséklődik az inflációs ráta is, ami az októberi 10,6-ről januárra 8,6 százalékra morzsolódott.
Magyarország esetében ugyanakkor az árstopok minden értelemben csúsztatták a folyamatokat. Míg 2022 döntő részében mérsékelték a drágulást, az energia- és üzemanyagár-emelkedések most nagy lökést adtak az inflációnak, így hazánkban egyelőre fölfelé megy a ráta. Ugyanakkor az októbertől megemelkedett magyar villamosenergia- és gázár a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint még mindig a legalacsonyabb Európában: a gáz tarifája hatoda-huszada a nyugat-európai fővárosokban fizetettnek, az áramé pedig harmada-hatoda.
Rejtélyes infláció
Nehezen magyarázható ugyanakkor a magyarországi élelmiszerek rendkívüli drágulása, ami januárban 44 százalék volt. Csekély vigasz, hogy némi mérséklődést mutat a decemberi 48 százalékhoz képest. A magyarországi élelmiszerár-robbanás azért is furcsa, mert az eurózónában csupán 15 százalékos emelkedést mérnek a feldolgozott termékek körében, és 11 százalékosat a feldolgozatlan termékeknél. Furcsa azért is, mert az élelmiszerek egy bizonyos körére hazánkban még mindig érvényben van a hatósági ár, amit éppen a drágulás megfékezésére léptettek életbe. Bár az ársapka csak hét alapvető terméket érint, egy MNB-elemzés szerint ezek teszik ki a magyarországi élelmiszer-vásárlások tizedét. A szabadáras cikkek közül ugyanakkor több elképesztő mértékben drágult: a kenyér például 81, a tojás 79, a vajféleségek 77 százalékkal.
A rendelet szerint az alapvető élelmiszerekre vonatkozó hatósági árakat április 30-ig biztosan megtartja a kormány. Meghosszabbítása egyre durvábban piacellenes, hiszen a jelentős infláció immár komoly veszteségek elszenvedésére kényszeríti a gyártókat vagy a forgalmazókat. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor már ősszel szóba hozta, hogy az ársapkás rendszer hosszabb fenntartásának valójában önmagában is inflációgerjesztő hatása van. Mivel veszteséggel sem a gyártók, sem a kereskedők nem tudnak működni, a hatósági áras termékeken elkönyvelt kieséseiket egy idő után más termékek felárazásával kompenzálják. Az élelmiszerek széles körében ezt az árazási többletet nehéz kimutatni, a hatósági áras benzin időszakában ugyanakkor látható volt, ahogy a piaci áron adott extra minőségű üzemanyag ára elszakadt a piacilag indokolt szinttől.
Balatoni András, az MNB előrejelzésekkel foglalkozó igazgatója még ősszel 3-4 százalékpontra becsülte az inflációban az ársapkák drágító hatását. Mindezek miatt a szakmai szervezetek egységesen a hatósági élelmiszerár-szabályozás megszüntetése mellett érvelnek, és a kereskedők mellett sorakozott fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az ársapkák kompenzációja a magyarországi cégeknek annyira jól sikerült, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségének dokumentumai szerint a tavalyi év harmadik negyedévében 50 százalékkal nőtt a vállalati profit, vagyis a cégvilág egyelőre inkább az infláció nyertesének számít. A cégek nyereségéhsége onnan nézve ugyanakkor érhető, hogy a koronavírus-válság éveiben csak nyomott árakon tudott piacot tartani a legtöbb vállalkozás, így most szeretnék bepótolni az akkor elmaradt hasznukat, fejlesztéseiket. Magyarország esetében pedig a tavalyi áremelések vélhetően kevésbé voltak elrettentők, mint más országokban, miután a családtámogatások keretében 2021–2022-ben a kormány jelentős összegeket juttatott a lakosságnak.
Veszélyes öngerjesztés
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már a februári adatokban az infláció mérséklődésére számít, az év második felében pedig úgy véli, egy számjegyűvé válhat a drágulás mértéke. Ezzel az elemzők többsége is egyetért, hiszen augusztusban egy éve lesz az áram- és gázpiacon a lakossági piaci ár bevezetésének, vagyis ekkor e tételek kikerülnek az inflációs bázisból, decemberben pedig a benzinárplafon eltörléséből adódó ugrás is egyéves lesz, e tételek most az infláció döntő részét adják. Májusban ugyanakkor kockázatot jelenthet az élelmiszerek hatósági árának feloldása, mert átmenetileg ez csekély mértékben fölfelé feszítheti az inflációt.
Jelentősebb kockázatot jelent az inflációs várakozások beragadása, amire történelmi tapasztalatok szerint a magyarok különösen hajlamosak, és aminek már megvannak az első jelei. Ennek részeként a különböző szolgáltatók, az inflációban kevésbé érintett ágazatok is elkezdik fölfelé tolni az áraikat, és természetesen a munkavállalók is a bérigényeiket, ami viszont öngerjesztővé teheti az inflációs folyamatokat. Erre utalnak a KSH friss részadatai, amelyek szerint a szolgáltatások csak januárban 2,2 százalékkal lettek drágábbak, ez legalább duplája a korábbi hónapokban megfigyelt mértéknek.