Soros OTP-vesszőfutása
Soros György kétszer is próbálta manipulálni a legnagyobb magyar pénzintézetet. 1994-ben próbálkozása kudarcba fulladt az OTP kedvezményes felvásárlásáról, 2008-ban viszont sikeresen taszította mélybe a bank részvényeinek tőzsdei árfolyamát – emiatt a felügyelet 2,5 millió dollárra büntette. A mostani válság kapcsán nem véletlenül követelik egyre többen, hogy tiltsák be a hasonló akciókra lehetőséget adó short-ügyleteket.
Az elmúlt egy hónap tőzsdei mélyrepülései nyomán egyre több ország tiltotta be a részvények shortolását, vagyis hogy a piaci pánikot kihasználva spekulánsok nagy mennyiségű kölcsönrészvényt a piacra borítva lenyomják az árfolyamot. Az ügylet eredeti logikája, hogy néhány napon belül a nyomott árfolyamon visszavásárolják a papírokat, ebből visszaadják a kölcsönrészvényeket, a nyereséget pedig a két árfolyam közötti különbség adja.
Napjaink tőkeáttételes konstrukcióiban azonban már kölcsönvételre sincs szükség, az úgynevezett „turbo” kategóriákban az árfolyam-elmozdulás sokszorosát is meg lehet keresni – igaz, inkább napon belüli konstrukciókban. Határozottan lefelé mozgó piac esetében egy jelentősebb eladási megbízás igazi pánikot okozhat, mivel a spekuláns akciójához aggódó részvényesek tömegei csatlakozhatnak, rendkívüli károkat okozva a befektetőknek és a cégnek is. Épp ezért tiltották meg a shortolást a koronavírus-járvány kitörésekor Olaszországban és Spanyolországban, az elmúlt hetekben pedig Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban és Ausztriában.
A shortolásos ügyletek egyik klasszikus példáját a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása utáni napokban hajtotta végre a magyar tőzsdén a Soros Fund Management. A hírhedt üzletember befektetési alapja óriási mennyiségű részvény eladásával néhány nap alatt 22 százalékkal nyomta le az OTP-részvények árfolyamát. A bank részvényeinek ára október 9-én még jelentős erőt mutatva fölfelé haladt, egész a zárás előtti óráig, amikor óriási mennyiségre szóló eladási megbízás érkezett. A pánikot fokozták az OTP közeli csődjéről szóló rémhírek, ezért a kisbefektetők is önteni kezdték a részvényeiket, hiába tette szóvá Csányi Sándor bankelnök, hogy olcsó felvásárlási kísérletről van szó. A részvények árfolyama végül közel ezer forintot esett, Soros György befektetési alapja pedig 675 ezer dollárt keresett. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azonban vizsgálatot kezdeményezett, és piacbefolyásolás miatt végül 2,5 millió dollárra büntette a szervezetet.
Soros György egyébként már jóval korábban, 1994-ben is szerette volna olcsón bevásárolni magát az OTP-be. A pártkötődését tekintve szocialista, de liberális nézeteket valló pénzügyminiszter, Békesi László támogatásával az MSZP hatalomra kerülése után a spekuláns nyomott árú ajánlatot adott a pénzintézet részvényei 25 százalékának megvásárlására, amivel meghatározó tulajdonossá vált volna. Ám végül Csányi Sándornak sikerült elérnie, hogy parlamenti határozat garantálja a pénzintézet szórt tulajdonosi struktúrájának fenntartását.
