Az IMAS International Erste-csoport számára készített, reprezentatív kutatásának adatai szerint az Ausztrián kívüli hat kelet-közép-európai piacából (Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) a legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak, a magyaroknál az arány 82 százalék. A legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, harmadik helyen állnak a magyarok, 106 euróval. A legkevesebbet a szerbek spórolnak meg, csak havonta átlag 51 eurót.

Hirdetés

Részletezték: a régióban általánosnak mondható, hogy akinek megtakarítása van, az elsősorban a váratlan helyzetekre igyekszik felkészülni. Az ügyfelek elsősorban megtakarítási- vagy folyószámlán tartják a pénzüket.

A horvátok érzik úgy a legnagyobb arányban (53 százalék), hogy romlott az anyagi helyzetük az utóbbi 2-3 évben, a magyarok 52 százaléka látja sötétebben a pénzügyeit.

A közlemény ismertette: a szlovákok és a csehek állnak a legjobban általános pénzügyi tartalék, valamint az időskori öngondoskodás terén is, előbbi célra 87 illetve 85 százalék rak félre, utóbbira 50 illetve 74 százalék. A magyar bankolók 53 százalékának az a célja a spórolással, hogy legyen egy általános pénzügyi tartaléka, míg a nyugdíjas évekre a lakosság egyharmada tesz félre.

Korábban írtuk

A kutatás szerint a legtöbben továbbra is elsősorban a családtagok véleménye alapján, illetve az interneten kutakodva igyekeznek tájékozódni befektetési döntések előtt, Szerbia kivételével azonban minden országban nőtt a nyitottság arra, hogy banki tanácsadóktól kérjenek segítséget – írták a közleményben.

A K&H felelős befektetések csoportjába tartozó alapok vagyona egy év alatt 44 százalékkal, 48 milliárd forinttal gyarapodott, október végén 156 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 108 milliárd forinttal – közölte a bank pénteken az MTI-vel.

A pénzintézet négy évvel ezelőtt bővítette a kínálatát a K&H felelős befektetésekkel. Ezeknek az alapoknak a lényege, hogy az őket kezelő portfóliómenedzserek a pénzügyi szempontok mellett a környezeti és társadalmi tényezőket is mérlegelik a vásárlásoknál.

Oraveczné Németh Ildikó, a K&H Alapkezelő vezetője a közleményben kiemelte, az úgynevezett felelős befektetési alapokat alkotó különböző részvényeknél megnézik, hogy az adott vállalatnak mekkora az ökológiai lábnyoma, milyen környezeti hatása van tevékenységének.

Azt is vizsgálják, mennyire veszi figyelembe a társadalmi normákat, milyen vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik, mennyire átlátható működést folytat – tette hozzá.

A közleményben példaként említik, hogy a fosszilis energiahordozók kitermelésével, értékesítésével foglalkozó vagy éppen fegyvereket gyártó vállalatok részvényei sem kerülhetnek be a felelős befektetések közé. Továbbá nincs helye az alapokban az olyan országok állampapírjainak sem, amelyek nem törődnek a fenntarthatósági alapelvekkel, valamint ki vannak zárva a célpontok közül a nemzetközi szankciókkal sújtott országokhoz köthető államkötvények is – írták.