A nemzetgazdasági miniszter szerint kiszámíthatóság és biztonság jellemzi a 2017-es központi költségvetést, amely az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséje is.Varga Mihály szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában fő célkitűzésként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az állam működtetésére, amennyit az állami bevételekből fedezni lehet.

Hozzátette: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol.

Közölte, megfelelően 71,9 százalékra csökken az adósságmutató, amely 1,6 százalékponttal alacsonyabb a 2016-osnál. Megjegyezte, az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal folyó vita – hogy különböző pénzintézetek működését, hogyan számolja el Magyarország – egyelőre nem befolyásolta a költségvetés készítését.

Varga Mihály szólt arról is, hogy konzervatív módon készítették a javaslatot, két központi tartalékot is képeztek: az Országvédelmi Alapban 60 milliárd, az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 110 milliárd forint van. Elmondta, a költségvetési fejezetenként képzett stabilitási tartalék összesen 35 milliárd forint, amelyet akkor lehet elkölteni, ha októberig a számok megfelelően alakulnak.

Az ország makrogazdasági helyzetét elemezve a tárcavezető közölte, a kormány 2017-ben a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével, visszafogott inflációs környezettel számol.

A miniszter expozéjában megerősítette, csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa, 2017. január 1-jétől 5 százalék áfa vonatkozik a friss tejre, baromfira, tojásra. Az éttermi szolgáltatások és az internet áfakulcsa 18 százalékra mérséklődik – tette hozzá, megjegyezve, reméli, az áfakulcsok csökkentését 2017 után is folytatni tudják.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a kormány „az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját” hirdette meg, amelyre jövőre 211 milliárd forint áll rendelkezésre. A program részeként említette a családok otthonteremtési kedvezményt, a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, valamint a lakásértékesítési áfa csökkentését és a nemzeti otthonteremtési közösségek kialakítását.

Jövőre változatlanul fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer – folytatta. Ismertetése szerint kétgyerekesek esetében 15 ezer forintra nő a családi adókedvezmény; az intézkedés éves szinten közel 15 milliárd forinttal javítja majd az érintett 390 ezer adózó jövedelmi helyzetét.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 270 milliárd forinttal, egészségügyre 167 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forinttal, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forinttal, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forinttal jut több, mint idén.

Varga Mihály a foglalkoztatás szerkezeti változtatásának egyik fő irányaként jelölte meg a jövőben, hogy megteremtsék a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenetet.

Közölte, folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályája: 2017-től további 5 százalékkal nő bérük, az emelés fedezetéül 139,3 milliárd forintot biztosítanak. Hozzátette: a 2016 júliusától a járási hivatalokban kezdődő, majd január 1-jétől a megyei kormányhivataloknál folytatódó állami tisztviselői életpálya-modellre 42,2 milliárd forint lesz

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál háromlépcsős életpályát vezetnek be, amelynek 27,5 milliárd forintos fedezetét is biztosítják – mondta.

Kitért arra, hogy az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban az egyeztetések folynak, így pontos számot nem tud mondani, de a bérfejlesztés fedezete benne van a költségvetésben.

Varga Mihály elmondta, a 2014-2020 közötti uniós támogatások több mint felét 2016-ban hirdetik meg, a fennmaradó forrásokra pedig a 2017 elejétől lehet majd pályázni. Hozzátette: a 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül hazai forrásból – további 1600 milliárd forintot terveznek a fejlesztések támogatására fordítani.

A miniszter a bürokráciacsökkentés céljaként a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítését és az intézményi hatékonyság növelését jelölte meg, amely szerinte főként az ügyintézés egyszerűbbé válását, valamint a hivatali határidők és költségek optimalizálását jelenti.

Úgy fogalmazott: a központi hivatalok és a háttérintézmények racionalizálása során ennek figyelembe vételével kell átgondolni az átalakítás irányait és módjait, valamint a személyi juttatásokra és a kapcsolódó járulékokra fordított kiadások csökkentését is. Mindezekből közel 32 milliárd forint megtakarítással számol a költségvetés, amit az érintett költségvetési szervek befizetési kötelezettségének előírásával kívánnak érvényesíteni – jelezte.

Az önkormányzatok jövőre hitelforrás nélkül 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés több mint 668 milliárd forintot biztosít – ismertette. Utalt arra, hogy az önkormányzatok esetében a feladatokhoz kötött támogatási rendszer fenntartása, valamint a működési hiány nélküli gazdálkodás feltételeinek megteremtése a feladat.

Varga Mihály beszámolt arról is, a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap esetében.

Hozzátette: megőrzik a nyugdíjak reálértékét, 2017-től 0,9 százalékos nyugdíjemelés lesz. Úgy értékelt, a nyugdíjemelés mellett a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése is jelentős segítséget jelent a nyugdíjasoknak, így az árak csökkenése számukra újabb rezsicsökkentéssel ér fel.

MTI