Hirdetés

A Madarasi Hargita tetején felállított turulszobor és a mögötte elterülő kopjafaerdő télen-nyáron nemzeti zarándokhely. Az alatta elterülő síközpont szintén tömegeket vonz, különösen idén, amikor a járvány miatt külföldi síútra csak kevesen vállalkoznak. A tucatnyi épületből álló „minitelepülés” vonzáskörzetében négy étterem működik, a Súgó, a Vitus, a Pethő, az üdülőközpont bejáratánál pedig a Madarasi menedékház. Mind a négy helyet kipróbáltam, és szigorúan gasztronómiai szempontból ez utóbbival voltam leginkább megelégedve, összélményként a barátságosabb atmoszférájú Pethő valamivel talán többet adott.

Ebben az is közrejátszik, hogy a borválasztékot nagyon fontosnak tartom, és minőségi, zömmel anyaországi borok csak a Madarasiban kaphatók. A másik nagyon jó pont az volt, hogy a falafel helyben készültnek tűnt a szinte mindenütt megszokott mirelit áru helyett, és még finom is volt. Sajnos a köretek hőfoka elmaradt a várakozásainktól, ezt leszámítva ízlett a hagymás reszelt burgonya, ami az étlapon valamiért „rántott”-ként szerepel, pedig köze nincs a rántáshoz. A tört paszuly sem volt élvezhetetlen, a bablevest ízletesnek találtuk, bár valamivel több babot elfogadtunk volna benne. A puliszkával körített rókagomba-paprikás viszont kifejezetten jól sikerült.

A kissé személytelen kiszolgálást – nem túl figyelmes pincérünk összekeverte a köreteket is, olyat hozott ki, amit nem is rendeltünk – kompenzálják a kedvező árak: a főételek 1500–2500, a sörök átlag 500 forintba kerülnek.

Korábban írtuk