Kass János és Madách Imre Szolnokon
A könyvillusztráció nagymestere
Kass és Madách – Válogatás Kass János illusztrációiból Madách Imre születésének bicentenáriuma alkalmából. E címmel nyílt időszaki kiállítás a szolnoki Damjanich János Múzeumban. A január 21-ig látogatható tárlaton azokból a rézkarctechnikával készült eredeti nyomatokból is láthatunk válogatást, amelyek Az ember tragédiája és a Mózes című drámákhoz készültek 1966-ban.
A XX. század második felének egyik legjelentősebb hazai grafikusművésze mintegy négyszáz, többségében szépirodalmi könyvet illusztrált. A mai középkorú generáció lényegében az általa megjelenített gyermek- és ifjúsági köteteken nőtt fel.
A Tragédia és Kass
Kass Jánost a világirodalom klasszikusai és kortársai mellett a magyar irodalom nagyjai is megihlették. Többek között Arany János, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Tersánszky Józsi Jenő, Zelk Zoltán, Wass Albert, Nagy László és Juhász Ferenc műveit illusztrálta, de Bartók és Kodály alkotásai is inspirálták, sőt, tudományos igényű munkákhoz, lexikonokhoz is készített rajzokat. A könyvillusztrációk a grafikusként, szobrászként, bélyegtervezőként és publicistaként is alkotó művész hihetetlenül gazdag életművének fajsúlyos szeletét képviselik.
– Az ember tragédiája illusztrációsorozatából a Damjanich János Múzeumban öt eredeti rézkarcot lehet megtekinteni, amelyek közül az 1966-os verziók a Prága, az Űr és a Párizs színekhez készültek, utóbbi fókuszában a guillotine-emelvény előtt Ádám mint Danton áll, a népnek szónokolva – mondja Szebenyi Nándor, a Művészettörténeti osztály vezetője. – Az öt eredeti alkotás mellett digitálisan valamennyi rézkarctechnikával előállított 1966-os nyomat megtekinthető. Kassnak a Tragédia értelmezéséről is sokat eláruló művei az irodalmi szöveg színvonalához méltó, magas nívójú művészi értéket képviselnek. A tárlaton elektronikusan bemutatjuk a teljes illusztrált Madách-kötetet és a világ első teljesen digitalizált animációs filmjét is. A Tragédia nyomán készült Dilemma című mozgókép forgatókönyvét a művész 1981-ben írta, az alkotás médiatörténeti kuriózum.
Humánus érzékenység
Kovácsné dr. Kaposvári Gyöngyi múzeumigazgató-helyettes, irodalomtörténész műveltségük okán is párhuzamba állítja a XX. századi grafikust és a XIX. századi írót.
– Döbbenetes, hogy mennyire hitelesen ráillik a jelen korunkra a Madách által 1859–1860-ban, a Tragédia megírásának idején megrajzolt jövőkép, amely a legszemléletesebben a falanszter szín kiüresedett, értékvesztett, haszonelvű világában tárul elénk. A prófécia különösen annak a ténynek a fényében hihetetlen, hogy Madách életének legnagyobb részét apró, pár száz lelkes falvakban, Alsósztregován és Csesztvén élte le, mégis szerteágazó műveltségre tett szert, ami kétségkívül megalapozta „látnoki” képességét.
A nagyapja, majd édesapja által tudatosan összeválogatott családi könyvtárat folyamatosan gyarapította, de hazai és külföldi folyóiratokat is járatott. Széles látókörű író volt, a természet- és hadtudományoktól a filozófián át a kortárs irodalomig minden mélyen érdekelte.
A témához csatlakozva Képiró Ágnes művészettörténész a kiállítás kurátora kifejti, hogy Kass János Madáchoz hasonlóan szintén humánus beállítottságú, nagy műveltségű, tájékozott alkotó volt. Több száz könyvillusztrációjának elkészítéséhez nyilvánvalóan mélyen el kellett merülnie a szövegek tanulmányozásában.
– Szegeden töltött gyermekkorától fogva, ahol szülei intenzív kapcsolatot ápoltak a helyi értelmiséggel, művelt közeg vette körül, de budapesti felnőttkora is írók, költők társaságában telt. A kortárs irodalom olyan jeles képviselőivel tartott szakmai és baráti kapcsolatot, mint Juhász Ferenc, Nagy László, Lator László, Pomogáts Béla, illetve Sárközi Mátyás. Érzékenyen reagált tágabb és szűkebb környezete új jelenségeire, legyen az új technikák alkalmazása a képzőművészetben vagy éppen a digitális világ megjelenésére való reflektálás, ami a már korábban említett Dilemma című filmjében is feltűnik. Elmélyült gondolatisága kitűnő esszéiben is tetten érhető. Erős társadalmi érzékenységgel szemlélte a XX. század második felének hidegháborús korszakát, és aggodalommal figyelte a technika rohamos fejlődésével óhatatlanul együtt járó értékvesztést. A humánus értékek jegyében erre a veszélyre alkotásaival is megpróbálta felhívni a figyelmet.
Bibliai témák
A Mózes című dramatizált eposz szuggesztív, drámai erejű illusztrációiból öt eredeti rézkarc szerepel a kiállításon, de megkapták egy művészi igényű számozott kiadvány oldalait is, hogy bemutathassák a látogatóknak.
Egy 1976-os rádióinterjúban Kass így vallott az alkotás folyamatáról:
„Amikor a Mózest illusztráltam, minden energiámmal arra koncentráltam, hogy megközelítsem a dráma lényegét, ezért nemcsak illusztrációt csináltam, hanem márványból faragtam egy Mózes-fejet is. Rendszerint a szöveg bennem fölgyújt egy lámpát: mint amikor egy szélesvásznú film elkezd mozogni, egy képet látok magam előtt. Ez nem egy színes, szélesvásznú film volt, hanem fekete-fehér, mint a törvény maga. A magam eszközeivel, kontrasztokkal és fekete-fehérekkel, a vésésnek az eredetiségével és a gyönyörűségével próbáltam felfejteni azt a drámai magot, ami szorítja a férfi és a nő szívét, ugyanakkor ábrázolja azt a környezetet, azt a társadalmat, amiről Madách beszél.”
Képiró Ágnes hangsúlyozza, hogy Kass már a 60-as években is foglalkozott bibliai tematikájú illusztrációkkal, grafikákkal, amelyeket a Miskolci Grafikai Biennálékon is láthatott a közönség. Életművében motívumismétlések is sokszor megfigyelhetők. A szolnoki kiállításon szerepel például az Ádám és Éva kompozíciója, amely többször is feltűnik munkáiban.
– Nagyon fontosnak tartotta a gyerekek vizuális nevelését. A 2000-es években nagy szeretettel illusztrálta a Mozaik Kiadó olvasókönyveit, számos alkalommal részt vett az 1985-ben alapított szegedi Kass Galéria múzeumpedagógia foglalkozásain, ahol szívesen és örömmel dolgozott együtt a gyerekekkel. Nemcsak az iskoláskorúak kerültek a látókörébe, hiszen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődjének tanára is volt, ezáltal egy kiváló felkészültségű grafikusgeneráció felnevelésében is szerepet vállalt.
Brüsszelben, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban és São Paulóban is jutalmazták nemzetközi díjakkal. A világ legszebb könyve elismerést, a lipcsei könyvművészeti kiállítás díját kétszer, 1966-ban és 1977-ben is elnyerte.