Hirdetés

Bár 1941-ben forgatták, a Casablanca még mindig az egyetemes kultúra része és az egyik legtöbbet idézett klasszikus mozi. Annak ellenére, hogy ugyanebben az évtizedben mutatták be a mások mellett szintén Humphrey Bogart főszereplésével készült A máltai sólymot vagy A hosszú álmot, illetve az Orson Welles-féle Aranypolgárt, mégis a hazánkban született, majd a tengerentúlon világhírűvé vált Kertész Mihály rendezése testesíti meg sokak számára az első nagybetűs hollywoodi mozit. Topolánszky Tamás Yvan rendező szerint a melodráma történeti jelentősége részben abban áll, hogy először jelent meg a vásznon a gyarló és esendő antihős, aki a végén erkölcsileg megdicsőül ugyan, de a boldogságról le kell mondania. Ez a fordulat önmagában időtlenné teszi a filmet, a második világháború alatt forgatott és a saját jelenében játszódó cselekményt a mostani zűrzavaros társadalmi és politikai problémák pedig világszerte ismét aktuálissá teszik.

Kertész Mihály ellentmondásos személyisége persze önmagában is érdekes. Gyötörte lelkiismerete elhagyott családja és Európában ragadt zsidó származású rokonai miatt, miközben végtelenül nar­cisztikus jellem volt, aki a szereposztó díványt kénye-kedve szerint használta. Nem bánt kesztyűs kézzel a stábjával sem, sőt az anekdoták szerint a korszak A kategóriás színészeit is előszeretettel szidalmazta cifra magyar nyelven. Rendkívül termékeny rendezőként fél évszázados karrierje során 178 alkotást jegyzett. Csak összehasonlításképpen: Stanley Kubrick tizenhárom nagyjátékfilmet rendezett, Quentin Tarantino pedig mindössze tízet tervez visszavonulása előtt. Hollywood hőskorában azonban még egészen más üzleti modell uralkodott.

– A negyvenes–ötvenes években a moziba járás jóval hétköznapibb szórakozási formának számított, a felfokozott igényt pedig öt nagy stúdió igyekezett kielégíteni, amelyek évente ötven filmet is legyártottak szerződtetett rendezőikkel. Kertész Mihály nem a szó hagyományos értelmében számított művésznek. Egy busásan megfizetett, fantasztikus iparos szakember volt, aki a futószalagon kapott forgatókönyveket két hónap alatt megrendezte, a vágásban és az utómunkálatokban azonban már nem vett részt, hanem nekikezdett a következő produkciónak. Előfordult, hogy egyetlen év alatt hat alkotása is vászonra került, ami manapság elképzelhetetlen lenne – magyarázza Topolánszky Tamás Yvan, a Curtiz rendezője. Néhány példát is említ ezzel kapcsolatban, például a maga idejében igen látványos Robin Hood kalandjait, amelynek technikai megoldásai később Steven Spielberget is megihlették Az elveszett frigyláda fosztogatói forgatásakor, vagy a Mildred Pierce című erőteljes melo­drámát. Ám míg kortársai egy része, így például Hitchcock minden munkájából sugárzott az alkotó szellemisége, Kertész Mihály darabjain inkább a profi és virtuóz kamerahasználat és egyéb technikai kézjegyek érhetők tetten.

Amikor Topolánszky Tamás Yvan először találkozott a Curtiz címszerepére kinézett Lengyel Ferenccel, és a kezébe nyomott egy fényképet Kertész Mihályról, a színész egy pillanatra azt hitte, saját magát látja képszerkesztő programmal átalakítva. De nem csak a külső hasonlóság miatt esett rá a rendező választása. Topolánszky Tamás Yvan korábban több darabban és moziban is látta Lengyelt, és mindig az volt az érzése, hogy a rá osztott karakterek nem teszik lehetővé színészi kvalitásai kibontakozását. A Katona József Színház társulatának tagja pedig sokszorosan meghálálta a bizalmat: Kertész Mihályként az év egyik legerőteljesebb hazai alakítását nyújtja. A vásznon feltűnik természetesen Humphrey Bogart és Ingrid Bergman karaktere is, de csupán sziluettként, két ilyen ikonikus arcot lehetetlen lett volna hamisság és kizökkentés nélkül lemásolni. A Curtiz költségvetése nem tette lehetővé a korabeli hollywoodi miliő ábrázolását sem, a zárt helyszínből adódó sűrű, fojtogató atmoszféra azonban végül még jót is tett a produkciónak. Mintha ebben is rímelne a halhatatlan Casablancára, amelyben a színészek ábrázatára a fantázia mellett a valóság is kiült: az, hogy maguk sem tudták, mi lesz a végkimenetele a második világháborúnak.