A magyarság értékeit mentik
Tizennegyedik századi unitárius templom Kökkösön, Gidófalva református templomában feltárt középkori falképek, a borsi Rákóczi-kastély, a szabadságharcos fejedelem szülőháza – ezek az épületek egytől egyig a magyarság értékes relikviái, de az is közös bennük, hogy valószínűleg a lassú enyészet lett volna az osztályrészük, ha nem kerülnek fel a Rómer Flóris Terv támogatási listájára.
Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében címmel tartott konferenciát a Teleki László Alapítvány, a résztvevők az immár öt éve futó Rómer Flóris Terv eddigi eredményeit tekintették át, azaz a határon túli helyszíneken felújított, megújított magyar műemlékeket.
Különösen hátrányos helyzetű épületek ezek, hiszen az elcsatolt országrészeken egy-két kivételtől eltekintve nem kapnak támogatást a helyiek a magyar vonatkozású épített emlékek megőrzésére, restaurálására. Ennek egyrészt a forráshiány az oka, másrészt a szomszédos államok tudatosan hagyják pusztulni ezeket az emlékeket azok magyar eredete miatt. Éppen ezért fontos számukra a megőrzésük, hiszen ezek az épületek segítenek eligazodni az ide látogatóknak a Kárpát-Medence történelmében – mutatott rá előadásában Dr. Diószegi László. A Teleki László Alapítvány igazgatója szerint a történetírás emlékei könnyen manipulálhatók, a levéltárak dokumentumai gyorsan megsemmisíthetők, ezek az épületek viszont a magyarság jelenlétének jól látható tárgyi bizonyítékai, ezért is kiemelkedően fontos nemzetpolitikai kérdés a megőrzésük, főleg ott, ahol a szórványban élő magyarok egyre gyorsabban veszítik el identitásukat.
Az előadók részletesen bemutatták, hogyan zajlik például az az aprólékos munka, mint a középkorban épült küküllővári református templomban feltárt, 1400-as évekből származó falfestmények kutatása, vagy a nyugat-erdélyi, partiumi régió pusztuló kis templomainak megmentése.
Wekerle Szabolcs kommunikációs szakértő pedig azt fejtegette, milyen fontos, hogy az örökségvédelemre fel tudják hívni a szélesebb közönség figyelmét, hiszen így egy-egy sikeres történet eljuthatna az erre fogékony célcsoportokhoz, a nagyobb figyelem pedig segíthet meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy van értelme a határon túli örökségvédelemnek. A szakértő ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy nehéz a nyilvánosságot elérni, hiszen még mindig vannak olyan sajtótermékek, amelyeknél – mint mondta – már zárulnak is le a sorompók, ha meghallják, hogy határon túli témával keresik őket.
Wekerle Szabolcs honlapunknak elmondta, 2015-ben kifejezetten azzal a céllal indult el a Rómer Flóris Terv, hogy szakmai és anyagi támogatást nyújtson olyan határon túli, főleg szakrális épületek felújítására, amelyekhez máshonnan aligha lehetne pénzt szerezni. Ilyen lehet a tetőcsere kis falusi templomokon és az olyan, hasonló volumenű munkák, amelyek nagyon sokat jelentenek az érintett közösségeknek.