A másik fiú
A közvélemény eleinte megvetette kicsapongó életmódja miatt, majd elfelejtették, noha tevékenyen részt vett a második világháborúból való kiugrási kísérletekben. A közeljövőben a Duna Televízió műsorán látható Nicky, a másik fiú című dokumentumfilm ifjabb Horthy Miklós kevésbé ismert történetét dolgozza fel.
Bátyját, Horthy Istvánt hősként ünnepelték, hiszen a második világháború alatt pilótaként szolgált, és az életét áldozta a hazájáért. Ifjabb Horthy Miklósról viszont elsősorban bohém életmódja, alkoholmámorban és nők társaságában töltött éjszakái és halálos balesetet is okozó autóversenyzési szokásai kapcsán írtak a korabeli újságok. Annak ellenére, hogy a negyvenes években tevékenyen küzdött Magyarországnak a háborúból való kiugrásáért, még a történelemkönyvek is alig emlékeznek meg hitelesen a személyéről.
Ezt a hiányosságot igyekszik kiküszöbölni egy nemrégiben elkészült dokumentumfilm. A Borsody István rendezte Nicky, a másik fiú ifjabb Horthy Miklós teljességében még soha el nem mesélt életútját követi végig. Meglepően izgalmasan: noha alapvetően archív, illetve reprodukált felvételeket használ, illetve az eseményekhez kapcsolódó riportalanyok követik egymást, az érdekes alapanyag, a remek tempó és a korszak, valamint a kulcsmomentumok bemutatásához forgatott filmszerűen profi és hangulatos jelenetek mindvégig fenntartják a figyelmet.
A mű elkészítésében részt vevő, valamint abban szereplő szakértő, Bern Andrea, a Horthy-hagyaték kezelőjeként már régóta érdeklődik a család története iránt. A kormányzó személye akkor ragadta magával, amikor Horthy Miklós özvegye, Purgly Magdolna emlékiratait olvasta: a megfoghatatlan, álomképszerű ábrázolás mögött a valódi embert is látni akarta. Annál is inkább, mert Horthy Miklós személye és a XX. századi magyar történelemben betöltött szerepe még ma is heves reakciókat vált ki, nemcsak itthon, hanem a nemzetközi értelmezésekben is. Ennek oka egyrészt, hogy a külföldön róla kialakult képet többnyire emigrált magyarok feljegyzései és elbeszélései formálták, másrészt hogy Bern Andrea szerint eleve egy olyan országban élünk, amely a mai napig görgeti maga előtt minden kibeszéletlen fájdalmát, veszteségét és tragédiáját. Ahelyett hogy inkább feltárni és megérteni próbálnánk az egymást váltó eszmék és a legendák mögött álló embereket, ami begyógyíthatná lassan a sebeinket. A történész ebben látja e film legfontosabb feladatát is: függetlenül attól, hogy mit gondolunk a kormányzóról vagy a családjáról, bemutatja, hogy a Horthy név mögött milyen emberi arcok és érdekes életutak rejtőznek.
A politikus másodszülött fiának valódi személyisége és szerepe még ma is homályos, talán mert a második világháborúból való kilépés előkészítésén dolgozó, Teleki Pál által alapított Kiugrási Iroda dokumentumai mostanáig sem kerültek elő. Korábban azt feltételezték, hogy a szovjetek bevonulásával a papírok megsemmisültek, újabban azonban felmerült a gyanú, hogy valamelyik nyugati szövetséges államnál kötöttek ki. Felbukkanásuk sok tényt újraírhatna, és talán kiderülne végre, mi is történt pontosan 1944 januárja és októbere között Magyarország élén. Ifjabb Horthy Miklós fő feladata az információk közvetítése volt a kormányzó felé, ő tudatta például édesapjával, mi zajlik az országban és a városban, és hozzá érkeztek be mások mellett a Török Sándor vezette Keresztény Zsidók Szövetségének a jelentései is. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint folyamatosan a béke megteremtésének lehetőségeit kereste, vagyis 1944-re bőven túlnőtte a közvélemény által ráaggatott aranyifjú szerepet. A sors fintora, hogy éppen ekkor állta útját a történelem: előbb éveket töltött német hadifogságban, majd Brazíliába menekült, végül elszegényedve halt meg egy lisszaboni idősek otthonában. Hazája eddigre teljesen elfelejtkezett róla, talán ez az objektív és alapos dokumentumfilm valamennyit változtathat ezen.