Borok és robotok
Meg kell ismertetni a bort a következő nemzedékekkel, használni kell a legkorszerűbb technológiákat az ágazat fellendítése érdekében, és meg kell tanulni eladni a bort – ebben foglalható össze a tizenkettedik Borkonferencia üzenete.
A borászok feladata, hogy megismertessék a bor ízét a fiatalokkal, akik egyre inkább egyéb italokat fogyasztanak – mondta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a dr. Prónay Bence jogász által szervezett, Rókusfalvy Pál kommunikációs szakember, borász, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos szakmai védnökségével és Nagy István agrárminiszter fővédnökségével március 1-jén immár tizenkettedik alkalommal megrendezett Borkonferencián. A kiemelkedő jelentőségű szakmai fórumon idén a legkorszerűbb technológiák kerültek terítékre.
Kulcskérdés a marketing
Rókusfalvy Pál szerint az a kérdés, hogy az új technológiákat hogyan tudja alkalmazni a borágazat. A jó ötlet, a felismerés kevés, elmélyült munkára van szükség. Ami a marketinget illeti, az elmúlt év fő célközönsége az úgynevezett Y és Z generáció volt. Ehhez népszerű zenei influenszereket is segítségül hívtak. Külföldön is elindult a kampány, az eddigi munka eredményeként a Vatikán pincéiben ezentúl mindig lesz magyar bor. Rókusfalvy Pál hangsúlyozta, hogy az ázsiai piacok speciálisak, állandó jelenlétet igényelnek.
Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár-munkabizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a borágazat részesedése a magyar élelmiszeripari kibocsátásból nagyjából tizede az Európai Unió átlagához képest, és a hazai bortermelés 60 százalékát a nagyüzemek adják. Mint elmondta, a népesedési adatokból kitűnik, hogy a jövő borfogyasztóinak 80-90 százaléka keleten fog megszületni. Hozzátette: egy jó branddel jelentős haszonra lehet szert tenni.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára aktuális borjogi, szabályozási kérdésekről és támogatási lehetőségekről beszélt, Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke az intézmény tevékenységét mutatta be, többek között egy metszőrobot fejlesztését és fajtakísérletet a badacsonyi Varga Pincészettel együttműködésben.
Futurisztikus jelen
Több mint 400 speciális, kiterjesztett autonómiájú, elektromos energiával üzemelő robotja működik öt földrészen a borágazatban a mezőgazdasági robotikai megoldások úttörőjének, egyben csúcsának számító Naio Technologiesnek, derült ki az alapító-társtulajdonos, Gaëtan Séverac előadásából. Ezek, mint elmondta, biztonságosak, precízek, és nem kell ebédszünetet tartaniuk, tehát hatékonyak. Ugyanakkor a robotok sem oldanak meg minden problémát.
Ahogy a mesterséges intelligencia sem, utóbbi mégis használható a bormarketingben – erről az AI Partners Kft. ügyvezető igazgatója, a Frankfurt School of Finance and Management oktatója beszélt. Szertics Gergely példaként említette, hogy egy pincészet saját adatai alapján a mesterséges intelligencia optimalizálni tudja a legfontosabb célközönséget, és arra fókuszált kampányt tud generálni, emellett célzott szövegírást, vizuális marketingelemek megalkotását is el tudja végezni. A lehetőségeket érzékeltetendő elmondta, hogy a betáplált információkból kreatívan és kommunikatívan építkező Chat GPT 77 százalékos teljesítménnyel ment át a sommelier-mestervizsgán.
El kell adni az élményt
A 2016 óta működő, múzeumként, akadémiai szemináriumok és borbemutatók helyszíneként egyaránt sikeres, 3000 négyzetméteren tematikus bemutatókat kínáló bordeaux-i La Cité du Vin, Európa legjelentősebb borélményközpontjának vezetője, Florence Maffard a szórakoztatással összekapcsolt edukáció jelentőségét hangsúlyozta. Az intézménynek eddig 2,7 millió látogatója volt 180 országból, főleg az Egyesült Államokból.
A több ismert pincészet (Kreinbacher, Sauska, Gere) és a Bortársaság arculatépítésében is közreműködő Unger Zsolt, az Unger & Partners tulajdonosa arról beszélt, hogyan lehet 2024-ben magyar bormárkát építeni. Szerinte nem csak a címkéket kell árulni, tudni kell elmondani, miért jó az a termék, ehhez pedig érteni kell a körülöttünk lévő világot, ismerni kell a célpiacokat és a sajátosságok figyelembe vételével, az összefüggéseket felismerve, rendszerben gondolkodva kell kijelölni az egyes helyeken eladni szánt borokat.
Csetényi Csaba, a HG Media Csoport tulajdonosa szerint akkor lehet magas áron bort eladni, ha egy pincészetnek van kifejezett értékesítője, aki folyamatosan jelen van a potenciális partnereknél. Látogatni kell a vevőket, tudatosítva, hogy a pincészet el akar adni neki valamit. Ehhez azonban nem lehengerlő szöveg kell, hanem szorgalom. – Az értékesítőn múlik, mennyit adunk el, de a marketingesen, hogy mennyiért – húzta alá Csetényi Csaba.
Alkoholmentesen?
Szolnoki Gergely, a Geisenheimi Egyetem piackutatás-professzora az alkoholmentesített „borok” (az idézőjel használatát a hagyománytisztelet mellett a bort szőlőből készült alkoholos erjesztésű italként definiáló uniós termékleírás is indokolja) világába adott betekintést. Mint mondta, a NOLO (no/low-alcohol, azaz alkoholmentes és alkoholcsökkentett „bor”) rövidítés berágta magát a borágazatba. Ez a divat világszerte elterjedt, 10 és 30 euró közötti áron kaphatók ilyen italok, amelyek atyja, Carl Jung 1907-ben szabadalmaztatott egy vákuumos alkoholkivonási eljárást. Szolnoki Gergely szerint ez ma már nem csak egy sajnálatra méltó kategória, ez a piac ugyanis ma 1,5 millió hektolitert és 1 milliárd eurót jelent világszerte, a legnagyobb arányban, 79 százalékban az Egyesült Államokban nőtt a fogyasztás, és egy palackért akár 30 eurót is elkérnek Európában. Az alkohol kivonása akár 30 százalékos térfogatveszteséget jelent, az így elveszett aromát szén-dioxid, mustsűrítmény vagy cukor hozzáadásával igyekeznek pótolni. Az előadásból az is kiderült, hogy a fő célcsoport a fiatalok és a nők. Ugyanakkor a gasztronómiában még nem találta meg a helyét ez a termék.
Dr. Matthias Schmitt, a Geisenheimi Egyetem Borászati Intézetének világhálón bejelentkező professzora az említett termék előállítási technológiáiról (desztillációs, illetve membránszűrős eljárásról) beszélt, előadását egy chilei, egy spanyol és egy francia ilyen ital kóstoltatása kísérte; elmondható, hogy karakteres a különbség az alkoholmentes „bor” és a bor között.
E téma került terítékre a magyar bor jövőjét kutató kerekasztal-beszélgetésen is. Geri Ádám, a Vince.hu főszerkesztője szerint más újszerű alkoholmentes italokhoz hasonlóan hosszú távon kell számolni ezekkel a termékekkel, Ruppert Ignác, a borászai kellékeket forgalmazó Cellarius Kft. tulajdonosa szerint csak célzott piackutatással és minőségjavítással van esélye az alkoholmentes „bornak.”Romsics László, a Csányi Pincészet vezérigazgatója szerint eleve nem borként kell beszélni az ilyen italokról, Bányai Gábor, a Borigo.hu főszerkesztője szerint ezek a termékek messze vannak az élvezeti értéktől, ezt a Borigo szakmai vaktesztjeinek pontszámai is kivétel nélkül igazolják.
Isten, bor, ember
A robotok és az alkoholmentes „borok” után léleküdítő volt az egri St. Andrea Szőlőbirtok tulajdonosa, dr. Lőrincz György előadása, aki a bikavérek világába és azon keresztül a családi pincészet szakmai felfogását meghatározó filozófiájába avatta be a közönséget, tanúságot téve Istenbe vetett mély hitéről, az iránta érzett háláról, a gyakorlatban alátámasztva mottójukat: törekszünk a jóra.
A Borkonferencia hagyományainak megfelelően a Kárpát-medence szakmai szavazással megválasztott ötven legjobb magyar borászának névsorát is kihirdették, akik így a Borászok Borásza elismerés 2024-es jelöltjei lettek.