Egry József születésének évfordulója alkalmából nyílt kiállítás Veszprémben
Egry József születésének 140. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a megújult veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A 140 alkotást felvonultató tárlat október végéig látogatható.
A szombattól látogatható kiállítás pénteki megnyitó ünnepségén a helyi kötődéssel rendelkező honvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy a páratlan badacsonyi panoráma, amely a laikust is elvarázsolja, Egry József festményei által vált világszerte híressé.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, hogy a kiállítás létrejötte egyben az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat és a múzeum sikere is.
A tárcavezető emlékeztetett: az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnak köszönhetően 260 ezer ember járt a régióban, 900 eseményt rendeztek és 50 ezer látogatója volt a programoknak.
Felidézte: a múzeum a helyi közösségek gyűjteményéből építkezett a polgárosodás időszakában, a jelenlegi – Medgyaszay István tervezte épület – pedig mintegy 100 éve nyílt meg a látogatók előtt. A miniszter végül beszélt badacsonyi emlékeiről, melyek gyerekkorától a mai napig kísérik.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) elmondta, hogy az elmúlt időszakban a város számos épülete megújult az EKF-programnak köszönhetően, köztük a múzeum épülete is, amelyet 1,7 milliárd forintból újítottak fel.
Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója azt emelte ki, hogy a kiállításnak otthont adó múzeum felújítása során, az épülettereket tekintve, az 1920-as évekre jellemző, eredeti állapotot állították vissza. Megújultak a múzeum kiállítóterei, a nyílászárók, a fűtésrendszer, a homlokzat, a bútorzat, a szellőzőrendszer.
Sipos Anna művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a Balaton festőjeként ismert Egry József 1916-ban, az első világháború során került a badacsonyi hadikórházba, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Pauler Júliával. A háborút követően Keszthelyen, majd Badacsonyban élt és alkotott, a teleket pedig rendszerint a fővárosban töltötte.
A háború előtti vastag faktúrájú olajképei fokozatosan feloldódtak, és megszülettek az atmoszférikus fényhatásokra épülő, könnyed, már-már légies festmények és grafikák, amelyek témája legtöbbször a víz, a Balaton és az azt övező táj, az itt élő és dolgozó emberek. Ugyanakkor a Balaton a művész szakrális témájú képeinek is keretévé vált – mondta a művészettörténész.
Egry és felesége 1929-ben közel fél évet töltött Szicíliában, majd 1938 márciusában ismét elutaztak néhány hónapra Olaszországba. Ezek a külföldi utazások is inspirálták a tárlat koncepcióját. A művész 1919-20 körüli badacsonyi letelepedését követően készült, balatoni képei párhuzamban állnak az olaszországi utazások során készült, tengert ábrázoló alkotásokkal. A közgyűjteményekben őrzött munkák mellett magántulajdonban lévő alkotások is megtekinthetőek a kiállításon – fűzte hozzá.
A 140 műalkotást, köztük az alkotó fő műveit, egyebek mellett a Balatoni halászok, A délibábos párás fények, a Keresztelő Szent János vagy a Visszhang című festményt is felvonultató Egry József 140 – Balaton, Szicília, Nervi című tárlat október 29-éig látogatható.