A történet Lórántffy Zsuzsanna halálával kezdődik. Fia, menye és kedvenc tanítványai érkeznek Sárospatakra halálos ágyához, hogy ravatalánál virrasszanak. 1660-at írunk, a török dúlja Erdélyt, az ellenreformáció pedig egyre erősödik. Ám Sárospatak, a református végvár tartja magát. Ekkor hal meg Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége.

Az író-rendező Pozsgai Zsolt megoldása nagyszerű. A történet középpontjába a halott asszonyt állítja, akinek a ravatala mellett virrasztók párbeszédeiből egyéni sorsok és drámák bontakoznak ki. Az események három síkon zajlanak. A virrasztók egymással és a halott asszonnyal társalognak. Vitáik és párbeszédeik alatt megelevenedik Sárospatak, a gyulafehérvári fejedelmi udvar, és a szorongatott helyzetben lévő Magyarország története.

A cselekmények harmadik síkján a halott Lórántffy Zsuzsanna beszélget kedves francia balettmesterével kételyeiről, fájdalmairól és reményeiről. A kiváló rendezés a három síkot fények, hangok és mozdulatok segítségével, jól érzékelhetően választja el egymástól. A virrasztók nem szerették a nagyasszonyt, csak kötelességből mondanak imát érte, mert a nagyságos fejedelemasszony kemény jellem volt, és teljhatalmú ura az évszázadok óta Lórántffy-birtok Sárospataknak.

Halála előtt már tudta, az élete főművének tartott református kollégiumot az ellenreformáció fenyegeti. Ha ő meghal, nemcsak a kollégium veszhet el, hanem az a szellemiség is, amivel szerinte Magyarország még megmenthető lenne a teljes pusztulástól. Méltó utódot, erős, kemény jellemet keres tehát örökösnek. Férje, a hőn szeretett I. Rákóczi György régen halott, imádott elsőszülött fia, Zsigmond szintén. A másodszülött, György nem alkalmas efféle feladatokra.

Kegyetlen, kemény úr, katonáskodáshoz szokott, a humanizmus és "Patak szelleme" sohasem érintette meg. Kedvenc tanítványai közül Apáczai Csere János (Schnell Ádám), a kollégium vezetője, nagy tudású, ám csüggedő, beteges ember, nem is vállalná, és Csatári Benedek (Lux Ádám), akit a parasztgyerekek közül emelt ki, hogy taníttassa, gyenge jellemű, így szóba sem jöhet. Közeleg a temetés időpontja, és a kérdésre úgy tűnik, nincs válasz.

A II. Rákóczi Györgyöt alakító Kautzky Armand remekül formálja meg a kegyetlen, durva, de a női szíveket mégis megdobogtató, férfias nagyurat. Játéka hiteles, felesége minden iszonyát és viszolygását átérezheti a néző. Ugyanakkor láttatni engedi a szeretetre és gyengédségre vágyó sebzett gyermeki lelkét is, aki nem tud megbocsátani a halott bátyját istenítő anyjának.

Kitűnő jellemábrázolást láthatunk Kökényessy Ágitól, aki a rideg és kőszívű Báthory Zsófiát játssza. Kívülről kemény, mint a szikla, leperegnek róla a sértések, tisztában van szépségével és családja ősiségével. Eladták Rákóczi Györgynek, de vállalta a megaláztatást, csupán római katolikus vallását akarta megtartani, amit a kálvinista Rákócziak elvből sem hagyhattak. Büszke és sértett egyszerre. Ám mindez csak a felszín. Csupán megpróbálja túlélni sorsát, miközben gyengédségre, igazi családra vágyik. Habár kényszerből reformált, szívében mindvégig katolikus maradt. Anyósát, akit bigott kálvinistának tartott, gyűlölte, csakúgy, mint kegyetlen és állatias férjét.

Lórántffy Zsuzsanna szerepében Kopetty Lia nagyszerűen varázsolja elevenné a halottat. Remekül érzékelteti lelki kínjait és kételyeit, örömét és bánatát. Halálában is életre kelti az erős sárospataki nagyasszonyt. Egy héttel II. János Pál pápa halála után fájdalmasan időszerű a darab fő kérdése.

Kiben élhet tovább Lórántffy Zsuzsanna életműve? A darab megadja ugyan a választ, de továbbgondolkodásra készteti a nézőt. Egyfelől azonban nem hagy kétséget: csak olyan ember képes megtartani az értékeket, aki vallását és istenét minden körülmények között szolgálja.

—————————–

Magyarokról magyaroknak – Magyart Napok: a múltról a jövőért

Április 22-től 30-ig a Magyart a Budavári Mosolynapok keretében egyhetes rendezvényt szervez a Nemzeti Reneszánsz Kulturális Egyesület és a Médiawave közreműködésével, mely "A magyar lélek tükröződése történelmünkben és hagyományainkban" címet kapta. A Magyar Kultúra Alapítvány Házába (I. ker., Vár, Szentháromság tér 6.) olyan előadókat hívtak meg, mint dr. Kiszely István, dr. Varga Tibor, Szántai Lajos, dr. Bakay Kornél vagy Pap Gábor. Az esti koncerteken például Tolcsvay Béla, Zerkula János, Ökrös Csaba vagy Herczeg Flóra lép fel, szombaton egész nap filmeket vetítenek, többek között Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról című alkotását. Egész héten látogatható a kézműves-kiállítás és -vásár, a hét végén pedig hagyományőrző foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek.

A Magyart 2001-ben indult mint kézműves-katalógus, később honlap és programajánló, melynek létrehozói, Basa János fotós, Szolgai István grafikus és Somogyi Péter a hazatalálás kori – azaz honfoglalás kori – kultúra megőrzését, ápolását tűzte célul maga elé. A későbbiekben már rendezvények szervezését is felvállalták, ahová azokat hívták meg, akik szintén a sumér-szkíta-hun-avar-magyar kultúrák hagyományainak felelevenítését, terjesztését vállalták fel, s ahol mindenféle, magyarsággal kapcsolatos termékeket és hagyományokat igyekeztek bemutatni. Ezt a szándékot fejezi ki a rendezvény emblémája, Somogyi Borbála krétarajza is, amely egyszerre ábrázol egy arcot és egy életfát, ágain két madárral. De felidézi a szarvas- és szívmotívumokat is. – Összefogó szervezet vagyunk – állítja Somogyi Péter, a Magyart vezetője. – Igyekszünk a magyar múlttal, hagyománnyal és kultúrával kapcsolatos dolgokat felkutatni és összefogni. Célunk, hogy megmutassuk, milyen egyéni sajátosságai és értékei vannak a magyaroknak. Hathatósan szeretnénk bizonyítani, hogy nemzeti megmaradásunk biztosítéka a saját hagyományaink, szokásaink, művészetünk megőrzése, ápolása, és az ezekből kialakult felfogás szerinti hozzáállás az élethez, a világhoz. A hazatalálás kori termékek bemutatásával nem titkolt célunk, hogy újra divatba hozzuk a ma is használható eszközöket, így például a tarsolyt, a hajcsatokat. Azok, akik még nincsenek tisztában a rajtuk található motívumok jelentésével, így talán közelebb kerülnek kultúránkhoz. Az egyhetes rendezvény összefogással valósult meg, a Magyart szervezte az előadásokat, a kiállításokat és a kézművesvásárt, a Nemzeti Reneszánsz Kulturális Egyesület hozta a filmeket, a Médiawave pedig a koncerteket. Ez utóbbi az idén 15 éves filmes és zenei fesztivál, több mint tíz helyszínnel. Nemcsak hazai és határon túli zenekarokkal tartják a kapcsolatokat, hanem igyekeznek felfedezni a magyarokkal kapcsolatba hozható ázsiai népek zenekarait is. Így most újgur és kurd népzenészek is fellépnek a rendezvényen. Az előadások végigveszik a magyarság múltjával és kultúrájával kapcsolatos legfontosabb kérdésköröket, melyek megmutatják sajátos gondolkodásmódunkat és az élethez fűződő különleges viszonyunkat. Kiemelik területenként a hozzáállásbeli különbségeket. A kiállításokon fafaragások, fegyverek, grafikák, festmények, cserépkályhák, kerámiák, tarsolyok, ruhák és fotók szerepelnek.

Fehérváry Krisztina