Júliusban ismét forogni kezdett a Tüskevár, amiből ezúttal nem sorozat, hanem moziba szánt nagyjátékfilm készül. A fiatal rendező, Balogh György és stábja szerint a Tüskevár soha el nem évülő, örök értékeket hordozó történet. Filmjükkel nemcsak rohanó, anyagias életünkbe szeretnék visszacsempészni másfél óra erejéig a minket körülvevő, már-már elfelejtett, csodálatos természetet, hanem az író, Fekete István előtt is tisztelegnek. A film a tervek szerint a méltán népszerű regény megjelenésének fél évszázados évfordulóján, 2006 tavaszán kerül a mozikba. Nem sokkal a forgatás kezdete után felröppent az újabb szenzáció: leáll a Tüskevár forgatása, mert elfogyott a pénz.

A Demokrata megkereste a film producerét, Gyovai Szabolcsot, aki elmondta, hogy valóban elfogyott a pénz és leálltak, de ez tervszerű leállás volt, és nem igaz, hogy nem fejezik be a filmet. A forgatásba úgy kezdtek bele, hogy tudták, néhány jelenetre és az utómunkálatokra már nem futja. A film 75-80 százalékát így is leforgatták, csupán 6-7 forgatási nap kell ahhoz, hogy a film összes felvételével elkészüljenek. Hátravannak az utómunkálatok, vagyis a képvágás, a hangszerelés, és még nem készült el a filmzene.

A film költségvetése mintegy 200 millió forint, az eddig elköltött 40 millió forintot a Nemzeti Filmfinanszírozási Kft. segítségével, magánbefektetőktől szedték össze. 100 millióra pályáztak a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMK), de nem nyertek, pedig nagyon bíztak a támogatásban, mert az MMK a film előzetes anyagának elkészítését támogatta 3 millió forinttal, amit szintén pályázaton nyertek el. Arra a kérdésre, hogy pályázatukat miért utasították vissza, a producer nem tudott felelni, a döntést ugyanis az alapítvány nem indokolta. Ettől függetlenül újra pályáznak, akár utólagos finanszírozásra is. A producer hangsúlyozta, hogy a történtektől függetlenül továbbra is bíznak az MMK igazságos elosztási rendszerében és magas szintű szakmai hozzáértésében. Addig megpróbálnak újabb szponzorokat szerezni a film hátralévő munkálatainak befejezéséhez. Hozzátette, hogy máris számos kecsegtető ajánlattal rendelkeznek, amelyekről egyelőre nem nyilatkozhat.

Lapunk megkereste a Magyar Mozgókép Közalapítványt, hogy megtudja, miért nem kapott támogatást a Tüskevár című produkció. Nem jártunk sikerrel, mert a nyári szabadságolások miatt nem találtunk olyan illetékest, aki válaszolhatott volna. Annyit sikerült megtudni, hogy a törvény értelmében az alapítvány nem köteles megindokolni döntéseit. Megnyugtattak, a döntések szigorú szakmai szempontok alapján születnek. Hozzátették még, hogy egyébként sem adnának ki ilyen jellegű információt.

Az alapítvány honlapján megtalálhatók a pályázati kiírások és a kuratórium döntései, arra viszont hiába is keresnénk a választ, hogy pontosan milyen szempontok alapján kap egy film támogatást, mint ahogy az sem derül ki, melyik produkció miről szól. A dolog érthetetlen. Miért titok az, hogy az MMK által kiosztott közpénzekből ki és miért jut vagy nem jut támogatáshoz?

Ám a Magyar Mozgókép Közalapítvány helyzete sem könnyű – mint minden kulturális intézménynek mostanában -, az idén papíron 6,5 milliárd forintból gazdálkodik, csakhogy a kormányzattal folytatott legutolsó tárgyalások szerint – amelyek végére csak július utolsó hetében került pont – ebből idén mindössze 3,7 milliárdot kapnak meg, a maradék 2,85 milliárdra előzetes döntések alapján úgynevezett szándéklevelet adhatnak ki, mégpedig a 2006-os keret terhére. Vagyis 2005-ben mégsem kapja meg az alapítvány a 6,5 milliárdot, mert az összeg csaknem fele áldozatul esik az egetverő költségvetési hiánynak. A dolgot súlyosbítja, hogy mindez akkor vált csak világossá, amikor a tárgyév fele már eltelt. Kérdés, hogy ilyen körülmények között hogyan lehet valóban komoly döntéseket hozni?

A kormányzat bizonyára nem aggódik, hiszen az új filmtörvény versenyképes piaci helyzetbe hozta az országot. A nemzetközi filmvilágot idecsalogató 20 százalékos adókedvezmény ugyanis rendkívül vonzó körülményeket teremtett a magyarországi filmforgatáshoz. A külföldi filmforgató a rendszer működtetéséért felelős Nemzeti Filmirodához benyújtja a magyarországi gyártás összes költségének könyvelését, majd az ellenőrzés után az iroda megállapítja a hazánkban elköltött teljes összeget és ennek legfeljebb 20 százalékáról kiadja az adókedvezményre jogosító támogatási igazolást. Az igazolást hazai adófizető vállalkozók kapják meg, akik cserébe az adóalap-csökkentésért kifizetik a külföldi filmeseknek ezt az összeget. A törvény nem tiltja, hogy a filmbe ily módon befektető magyarországi vállalkozás ezen túl is részesedjen a film nyereségéből.

Máris látszanak a 2004-es törvény eredményei. Egyes adatok szerint idén már 11 milliárd dollárt költöttek el a filmesek hazánkban, az évekkel ezelőtti két-három milliárdhoz képest, és hozzávetőleg tíz különböző külföldi film egyes részleteit forgatják Magyarországon. Filmstúdiók épülnek Pomázon és Etyeken. A nyáron nálunk forgatott Steven Spielberg, valamint az amerikai 20th Century Fox égisze alatt készülő filmjében Jeremy Irons is.

Nemcsak a külföldi, hanem a magyar filmekre is érvényes az adókedvezmény, mely esetben a filmet pénzelő hazai adófizető az alkotásba befektetett összeg legfeljebb 20 százalékának erejéig adókedvezményben részesül. A rendszer kétségtelenül ügyes és elmés. Nem csak azért, mert az adókedvezmény kihasználásával a külföldi filmesek csökkenteni tudják kiadásaikat, amiért egyre vonzóbb lesz Magyarországon filmet forgatni, hanem azért is, mert a külföldiek a közvetlen gyártási költségeken kívül is rengeteg pénzt költenek el az országban, ami újfent növeli az adóbevételeket.

Tanulságos történet, ami az első készülő Márai-filmmel történt. Két évvel ezelőtt fölröppent a hír, hogy az Egyesült Államokban élő híres cseh rendező, Milos Forman fogja forgatni Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényének első filmváltozatát. A Londonban és New Yorkban is kiadott, rendkívül népszerű regény megfilmesítési jogát az amerikai megjelenés után egy amerikai producer azonnal megvásárolta az Olaszországban élő jogtulajdonostól. A tervek szerint a forgatás már 2003-ban megkezdődött volna, olyan főszereplőkkel, mint Sean Connery és Klaus Maria Brandauer, illetve a Krisztinát alakító Winona Ryder. A hírek szerint azonban a forgatáshoz szükséges pénzt a producer nem tudta összeszedni, egyelőre tehát nem lesz mozifilm belőle. A megfilmesítési jogok viszont ottmaradtak. A Magyar Színház korábban már megszerezte a színpadra állítás jogát, a kiváló kortárs drámaíró, Pozsgay Zsolt által írt színdarabváltozatot már két éve játsszák telt ház előtt, óriási sikerrel.

Tekintettel a csak Magyarországon játszott színpadi változatra, az olaszországi jogtulajdonos engedélyt adott egy magyar nyelvű tévéfilm elkészítésére, a Pozsgay-féle változat alapján. A filmet a színpadi előadás két főszereplőjével, Avar Istvánnal és a 83 éves Agárdy Gáborral forgatják. A Duna TV számára készülő feldolgozás 32 millió forintba kerül, amihez a gyártó 25 millió forintot nyert az Országos Rádió és Televízió Testülettől.

R. Sz.