Földre hozott mennyország – különleges séta a veszprémi várban
Tizennyolc műemléki épület, mintegy 35 ezer négyzetméter épített és tízezer négyzetméter szabad terület újul meg Veszprém szívében, a várnegyedben. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat megnyitójának hétvégéjén a munkálatok kezdete óta először nézhettük meg, hol is tart most a várban zajló, 2025-ig tartó műemlék-helyreállítás. A Veszprémi Főegyházmegye szervezte különleges vársétákon ízelítőt kaphattunk az érsekség tavasszal nyíló, Work in Progress 2023 elnevezésű kiállítássorozatából is.
Veszprém, a „királynék városa”. Az elnevezés talán mindenkinek ismerős, azt azonban már kevésebben tudják, honnan is ered ez a mára állandó jelzővé vált szókapcsolat? Természetesen Szent István korából, hiszen első királyunk volt az, aki a hagyomány szerint Veszprém várát adta feleségének, Gizella bajor hercegnőnek jegyajándékba. A város ettől kezdve a mindenkori magyar királyné birtoka lett, a Magyar Királyság királynéit pedig évszázadokon keresztül a veszprémi püspök koronázta meg.
A stratégiai helyen álló várat nem kímélte a történelem: pusztította a tatár, a török, de olyan természeti katasztrófák is, mint a földrengés vagy a tűzvész. A török idők utáni újjáépítések során itt kaptak helyet az egyházi és az állami hivatalok, majd a XVIII. században, Padányi Bíró Márton püspöksége idején kezdődött meg az a nagyszabású barokk építkezés, amikor is a várnegyed ma is látható épületei szép sorjában, az egyházi igények mentén felépültek. Kisebb-nagyobb beavatkozások, építkezések ugyan azóta is voltak a várnegyedben, de a 2022 februárjában elkezdett „város a városban”-hoz hasonló fejlesztés legutóbb csak ekkor, 250 évvel ezelőtt zajlott.
Az újjáépítést, mely hitéleti, építészeti, funkcionális, turisztikai és munkahelyteremtő beruházás is egyben, a Magyar Állam 39 milliárd forinttal támogatja. A munkálatok során 18 épület (a Szent Mihály Székesegyház; az egykori Püspöki, ma Érseki Palota; a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház; a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna; a Kis- és a Nagy-Szeminárium; a Biro-, Giczey-, a Körmendy- és a Tejfalussy ház; az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek; a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház), 35 ezer épített és 10 ezer négyzetméter szabadtéri terület újul meg.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat 2023. január 20-i hétvégéjének megnyitója jó apropó volt arra, hogy a Veszprémi Főegyházmegye exkluzív sétákon először mutassa meg, hol is tartanak most a munkálatok.
A „Túrát vezetünk az égbe, és a földre hozzuk a mennyországot” – szlogennel meghirdetett séta hívószava a szentháromság, helyszínei pedig az Érseki Palota, a Szentháromság tér és a Szent István-templom (ferences templom) voltak. A Fellner Jakab tervezte palota kápolnájában Johann Ignaz Cimbal pompás Szentháromság-mennyezetképének restaurálásáról és annak kulisszatitkairól kaphattunk ízelítőt. Gaylhoffer-Kovács Gábor többek között abba is beavatott bennünket, hogy a falkép különleges csillogása a mester egyedi technikájának köszönhető: a vakolatra festett temperaképet ugyanis utólag lelakkozta, ettől pedig annak színei sokkal telítettebbekké váltak. A kápolna után a séta a várnegyedben elsőként megújult, 15 méter magas, 14 életnagyságú, 15 kisebb figurát, 6 domborművet és számos aranyozott fém applikációt magába foglaló Szentháromság-szobornál folytatódott. Az Szentháromság téren 1750 óta álló műemlék-építményt Padányi Biró Márton készítette, azóta több alkalommal is javítani kellett, csak a XX. században öt alkalommal végeztek rajta állagmegóvást – mutatott rá Nagy Veronika, a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Tavaly azonban teljes restauráláson esett át, védőréteggel vonták be a kőfelületeket, így a felszivárgó nedvesség problémáját is megoldották. A kompozíció eredeti, sérült barokk szobrai helyére azonban 1991-ben rekonstrukciók kerültek, jelenleg is zajlik az eredetiek konzerválása, amelyeket addig is a ferences templomban állítottak ki. Sétánk utolsó állomásán, az ideiglenesen erre a hétvégére berendezett Szent István-templomban megnéztük ezeket a már-már elfeledett kőszobrokat, majd három mozgatható tükör segítségével megcsodálhattuk a templom szentháromságot ábrázoló mennyezetfreskóját is.
A várnegyedbeli vezetett túrák a Work In Progress 2023, azaz a WIP2023 keretében májustól folytatódnak. Merthogy a Veszprémi Érsekség az EKF alkalmából − a várnegyed megújulási fejlesztésének félidejében − a megnyitja a várhegy egyes épületeit, így az érdeklődök úgy láthatják őket, ahogy máskor nem: munka közben. A kiállítássorozat keretében a túrák mellett interaktív események és előadások keretében mutatják majd be a műemlékek helyreállítását, a kutatások eredményeit és a munkálatok aktuális állapotát.
A teljes rekonstrukció előreláthatólag 2025 végéig tart, befejeztével azonban nemcsak a vár, a város és a régió, de a katolikus egyház és az ország is új lendületet kaphat.