Külön ki kell emelnünk azokat a gyógyvizeket, amelyek a Pannon-tenger visszahúzódásával, illetve megszűnésével jöttek létre; ezek nagy sótöménységűek. Így jöttek létre a glaubersós, keserűsós, kénes, jódos, szódabikarbónás, konyhasós, timsós, vasas stb. vizeink, amelyek gazdagok mikro- és makroelemekben.

Az éltető víz tisztelete egyidős az emberiség történetével. Több kultúra (kínai, görög) a vallás és a gyógyító kultúra alapelemeként – őselemeként – említi és használja a vizet. Hazánk fürdőkultúráját a Kárpát-medence geológiai adottságából fakadó gyógyvizek bősége határozta/határozza meg. Fürdőkultúránk ősi idők óta ismert, bár adataink csak a Krisztus előtt II. századi keltáktól és rómaiaktól maradtak ránk. A rómaiak fővárosa – Aquincum – híres vizéről, fürdőiről (aqua=víz) kapta nevét. Eddig tizennégy fürdőt tártak fel a régészek. Honfoglalóink fürdősátrait hamarosan felcserélték a fürdők, már az Árpádok idején fürdőország lettünk; ezekre a fürdőkre épültek az ispotályok.

A XII. században Felhévizen, a mai Császár és Lukács fürdő környékén betegápoló Szent János-lovagok telepedtek le és a konvent részére templomot, kórházat és fürdőt építettek. A budai fürdőkről számos középkori leírás maradt fenn; a Császár fürdőt aquae calidae superiores, azaz királyi fürdő néven emlegették.

Az igazi virágkor Magyarországon Zsigmond király, majd Mátyás király idején volt. Ehhez járult a törökök fürdőkultúrája, amelyről Evlija Cselebi tájékoztat. A mai Lukács fürdő helyén a Józsefhegyi hőforrás, a török időkben a Baruthane Ilidzseszinek nevezett fürdő működött; a törökök távozásával fürdőkultúránk nem szűnt meg.

Budapestet 1934 óta a fürdők városának nevezik; már akkor 10 kiépített gyógyfürdője, 8 nyitott termál fürdője, 9 termál gőzfürdője és 400 keserűvízforrása volt.

A hévizi tó a világ második legnagyobb meleg vizű tava, és a sort folytathatnánk. Bárhol lefúrunk 10-20 méter mélyre tiszta ivóvíz fakad, ha mélyebbre hatolunk ásványvíz tör fel, és ha a Föld belsejébe még mélyebbre hatolunk, gyógyhatású termálvíz jön a felszínre.

Magyarország hévízkészlete Európában egyedülálló és a világon is jelentős. Az országban ma is 150 melegvizes gyógyfürdő enyhíti a fájdalmakat. Hazánkban jelenleg 1289 regisztrált termálkút működik, zömük az Alföldön található.

A természetes gyógyvizek a mélyből fakadnak, részben csapadékból, részben izzó kőzetek gőzeiből állnak. Állandó összetételüket azok a kőzetek határozzák meg, amelyeken átszivárognak. Ezek a gyógyvizek ivókúrákra és fürdőzésre egyaránt alkalmasak.

Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyeknek fizikai tulajdonságaik vagy kémiai összetételük okán gyógyító hatásúak. Hőmérsékletük alapján 30 Celsius-fok alatt hideg, az ennél melegebbeket hévíznek vagy termálvíznek nevezzük.

A meleg vizekben a fizikai, relaxáló hatás mellett a vizekben rejlő kémiai hatások is érvényesülnek, ezért alkalmazzák visszér-, szív- és veseproblémáknál. Fizikoterápiás gyógymódokkal kiküszöbölhetők a gyógyszerek mellék- és utóhatásai.

Hankó Ildikó

MINDENRE VAN SEGÍTSÉG

Gyógyvizeink lehetnek egyszerű szénsavas vizek (Répcelak, Mihályi). A meszes vizek fő alkotórészei kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonát ionok, ezeket reumatikus szív- és gyomorbetegségek gyógyítására alkalmazzák. (Budapesten a Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő, Gellért fürdő, Kékkút stb.).

Az alkalikus vizekben főleg szódabikarbóna, nátrium- és hidrogén-karbonát-ion dominál (bélhurut, gyomor és légúti panaszok esetén hatásos); ilyen Balf, Bükkszék, Gyula, Gyopárosfürdő stb.).

A kloridos vizek a női betegségekre hatásosak (Cserkeszőlő, Hajdúszoboszló, Gyopáros, Nyíregyháza-Sóstó stb.). Hígítva a gyomor-, a bél-, a máj- és epebetegségek ivókúrájánál hatékonyak (Hunyadi János, Ferenc József, Igmándi, Mira keserűvíz).

A vasas vizekben a szabad szénsav, a szénsavas nátrium, a kalcium, a konyhasó és a kénsavas nátrium mellett egy literjében 0,03 grammnál több szénsavas vas is van. Ezekben a fürdőkben a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de vérszegénység esetén ivókúrát alkalmazva is jó eredményt hoz.

Kénes vizeink kénhidrogén-gázt, karbonil-szulfidot, nátrium-szulfidot, kalcium-szulfidot tartalmaznak. Ezek a fürdők elsősorban reumás és bőrbetegeknél pótolják a szervezet kénhiányát. (Lukács fürdő, Parád, Balf, Erdőbénye, Harkány és Mezőkövesd).

A jód-brómos vizekben konyhasó is van, ezért alkalmasak a reuma, a női- és egyes bőrbetegségek, valamint a pajzsmirigy kezelésére. Ilyen a sóshartyáni Jódaqua-víz.

A radiokatív vizek radon-gázt tartalmaznak; fürdő- és belégzés formájában alkalmazzák. Fájdalomcsillapító, a belső elválasztású mirigyek működését és anyagcserét szabályozó hatásuk közismert. Ilyen a Rudas, a Gellért, a Miskolctapolca és a hévizi tó vize.