Hirdetés

Steven Spielberg már kölyökkorában arról álmodozott, hogy egyszer maga is feldolgozza a West Side Storyt. Erre hatvan évig várnia kellett, most, a 2021-ben bemutatott remake után pedig úgy tűnik, még mindig a nosztalgia hajtja. Új rendezésében megváltoztatott nevekkel, a valós eseményeket lazán kezelve ugyan, de a saját felnövéstörténetét meséli el: részletgazdagon mutatja be, hogy egy diszfunkcionális család gyerekeként miként ragadta magával a mozi ereje, amelynek hatására már kisiskolás korában amatőr filmeket kezdett forgatni. A Fabelman család tipikus példája annak, amikor egy alkotás sokkal érdekesebb részleteiben, mint egészében: bár a különböző történetszálak és karakterek izgalmasak, a klasszikus drámai ív hiányában szétesnek, az elbeszélés pedig túlzottan komótos, olykor vontatott. A fényképezés – ahogy Spielberg összes filmjében – ezúttal is szemet gyönyörködtető, ugyanígy az ötvenes-hatvanas évek korrajza is hangulatos, a színészek pedig kiválóak. Utóbbi pedig minden bizonnyal elegendő lesz ahhoz, hogy a rendezőt – már csupán tiszteletből is – ismét Oscarra jelöljék.

Korábban írtuk