Ennek ellenére nevéhez fűződik az a korszak, amelyet Erdély aranykorának is szokás nevezni. Jól egyensúlyozott a Habsburg Birodalom és a Török Birodalom között, s politikájának következtében Erdély helyzete megszilárdult. Uralkodása alatt az ország kulturálisan és gazdaságilag is a fejlődés mezejére lépett, s azon államférfiak sorát gyarapította, akik rendkívül kiterjedt külkapcsolataikat saját hazájuk érdekében igyekeztek kamatoztatni. Bethlen Gábort erdélyi fejedelemmé éppen 400 évvel ezelőtt, 1613. október 23-án választották meg a kolozsvári országgyűlésben. Az 1620 és 1621 közötti időszakban I. Gábor néven magyar király is volt, és minden bizonnyal csak 1629-ben bekövetkezett halála akadályozta meg abban, hogy a lengyel koronát is megszerezze.

Úgy 60 dkg zsíros szalonnát kicsire felkockázunk, zsírjára pirítunk. A sült szalonnát a zsírból kivesszük, félretesszük. Fél araszokra feldarabolunk 2 kg igen erősen beirdalt csukát, sós-paprikás lisztben megforgatjuk és a forró szalonnazsírban, lassú tűzön kisütjük. Közben apróra vágunk 2 kg hámozott burgonyát és sós vízben megfőzzük azt. Megsózunk, megborsozunk 1 fej felaprított fokhagymával megvadított 1 liter tejfölt, és ráöntjük a már főtt burgonyára. Ha a csuka kész, zsírjának javát lecsorgatjuk és a csukadarabokat belekeverjük a tejfölös burgonyába. Tálalásnál sült szalonnával szórjuk az ételt, tetejére pedig borsot hintünk.