Pünkösd az idén május 27-ére esik. Húsvét utáni ötvenedik nap, amikor az egyház a Szentlélek kiáradását ünnepli. Valamikor a nyár bevonulásának ünnepe volt, néhány faluban hajnalfát állította, vagy kitáncolták a májusfát. Délelőtt az istentisztelet vagy szentmise után leánysétát tartottak, délután a falu legényei mérték össze erejüket bikahajszában, lófuttatásban, kakasnyakazásban. Aki győzött, azt egy évig pünkösdi királynak választották.

Pünkösdkor szinte az egész ország megindul a Székelyföldre, a magyarság legnagyobb búcsújára, Csíksomlyóra. A korábbi évszázadokban a vallásos zarándoklat napjainkra a Kárpát-medencei magyarok nemzeti ünnepe lett.

Isten éltesse

Ritákat, Júliákat (22-én); Dezsőket, Esztereket (24-én); Orbánokat (25-én); Fülöpöket (26-án); Emileket és Csanádokat (28-án).

Vallási ünnepek

Boldog Apor Vilmos (23-a); Mária, keresztények segítsége (24-e); Néri Szent Fülöp (26-a); Pünkösdvasárnap és -hétfő (27-28-a).

Égitestek mozgása

A Nap már 4 óra 58 perckor az égen van 22-én és csak 20 óra 23 perckor nyugszik le. Az újhold második napos keskeny sarló 5 óra 52 perckor kel és 21 óra 49 perckor távozik el az égboltról. A Merkúr 27-én felső együttállásban van a Nappal, a Vénusz még mindig nem jól látszik, a Mars is tovább halványodik. A Jupitert eltakarja a Nap fénye, a Szaturnusz este, az Uránusz hajnalban látható.

(hankó)