A szabolcsi zsinat (1092) a kötelező ünnepek közé sorolta Gyertyaszentelő Boldogasszony napját (február 2-a), amely Szűz Mária megtisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe. Ekkor szentelik az egész évben használt gyertyákat.

Szent Balázs püspök a III. században élt Örményországban. A legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg. Ennek emlékére terjedt el a Balázs-áldás szertartása. A balázsolást egyes vidékeken „toroknyomásnak” vagy „torkoskodásnak” nevezik.

A Balázs-napi almaszentelés hazai szokás. A szentelt almát torokfájás gyógyítására használják. Régebben bort is szenteltek, a balázsbor is szentelménynek számít.

Vallási ünnepek

Római katolikus: Gyertyaszentelő Boldogasszony (2-a); Szent Balázs (3-a). Görög katolikus: Jézus találkozása Simeonnal (2-a). Ortodox: az Úr bemutatása a templomban (2-a); Istenfogadó Szent Simon és Szent Anna prófétaasszony (3-a).

Isten éltesse

Jánosokat (január 31-e); Ignácokat (1-je); Balázsokat (3-a); Csengéket (4-e); Veronikákat (4-e); Dorottyákat (6-a).

Égitestek mozgása

A Nap 7 óra 11 perckor kel és 16 óra 44 perckor nyugszik február 1-jén. Ahogy a népi szólás tartja, a nap már rövidebb egy pásztorugrással. A Hold 10 óra 54 perckor kel, növekvő, és 1 óra 54 perckor nyugszik. Elsején a Szaturnusz gyűrűjét igen jól látni. A Vénusz jól vizsgálható, a Mars szinte egész éjszaka megfigyelhető, szintúgy a Jupiter is.

Népi időjóslás

Hideg, borús gyertyaszentelő korai tavaszt ígér. A napsütés visszakergeti a medvét a barlangjába, mert megijed az árnyékától. Veronika (4-e) a tél leghidegebb napja. Ágota még szorítja, de Dorottya már tágítja, mármint a téli hideget.

(hankó)