Hirdetés

Krisztus megfeszítésének színhelye, a Golgota (Koponyák hegye) latin megfelelője a calva szóból származó Kálvária. A XVIII. századtól a szerzetesrendek szorgalmazták a települések határában Krisztus és a Boldogságos Szűzanya szenvedéseinek stációit megidéző szent táj fölépítését. A sopronbánfalvi, máriavölgyi Kálváriák után a márianosztrai konvent is kiépíti a keresztúti ájtatosság szent helyét.

A Bazilikától egy kilométer távolságra, a Rákóczi, majd Árpád utcán végighaladva jutunk el a XVIII. század természetérzékének és kegyes gyakorlatának megfelelően kialakított Kálváriára. 1756. szeptember 14-én jelölte ki és áldotta meg P. Dónyi Gellért prior a dombtetőn a három kereszt helyét. A domb lábától keletre P. Szluha Gergely remetelakot épített a kálváriát őrző nosztrai remeték számára.

1759-re Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek a dombra felállították a „szenvedő Krisztus képmását a két latorral” továbbá 16 háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskát, „amelyekből 7 a halálra gyötört Istenanya lelkének misztériumát, a többi Urunk szenvedésének misztériumát fejezi ki.” A keresztút mellé hársfasort telepítettek a Lajos királyhoz fűződő legenda emlékére. Ezen hársfák némelyike még ma is él. (marianosztrakegyhely.hu)

Korábban írtuk