Hirdetés

A már zsongó szentendrei kavargásban öröm a képzőművészet iránt érdeklődőknek, hogy a Ferenczy Múzeum két helyszínen mutatja be két szervesen összetartozó XX. századi kiemelkedő életmű lényegi válogatását. A Fő téri kiállítóhelyen Vajda Júlia (1913–1982) festőművész életmű-keresztmetszet kiállítása látható, míg a múzeum központi épületében férje, Vajda Lajos (1908–1941) nagy ívű pályájának eddig sosem látható mennyiségű és minőségű műegyüttese tekinthető meg. A történet ismert. A Pozsonyból Budapestre kerülő – akkor még – Richter Júlia a harmincas években megismerkedik az éppen itthon, Szentendrén művészi és egzisztenciális helyét kereső Vajda Lajossal, és kapcsolatuk, házasságuk mindkettejükre döntően inspiratív hatású. Júlia, bár más ambíciói vannak, festő lesz, méghozzá rendkívül eredeti, a Szentendrét más szemmel néző művészek közé tartozik szenzibilis, ám tudatos képi világával. Férje, Vajda Lajos – évekig tartó fővárosi és párizsi előkészületek után – szinte lángoló gyorsasággal hozza létre erős intellektualitású, több felfogásba illeszkedő, filozofikus életművét. Az ismert és alapműveknek tartott alkotások mellett eddig nem látott képek sora teszi megrázóvá e két tárlatot.