Mesetér-látványtár a Szennai Skanzenben

Cseri Miklós, a néprajzi múzeum főigazgatója az eseményen arról szólt, hogy a pajtából kialakított mesetér-látványtárban berendezett tárlaton a disznóvágáshoz, a mezei és idénymunkákhoz, a fonáshoz, a pásztorkodáshoz, a tollfosztáshoz, valamint a katonasághoz kapcsolódó 258 régi tárgy kapott helyet. A skanzen gyűjteményéhez tartozó, a közlemúltban restaurált használati eszközöket először láthatja a nagyközönség.

A skanzen évi mintegy 21 ezer látogatója közül 9 ezer gyerek, ezért fontos számunkra, hogy legyen itt olyan helyszín, amely segíti a közösségteremtést, a tematikus foglalkozások megtartását – mondta a főigazgató. Rámutatott arra, hogy a látványtárban kiállított eszközökre azért is van szükség, mert a gyermekeknek ma már nem elegendő a népmesék hallgatása, a mesék tárgyi világát is meg kell mutatni nekik, hiszen nem mond nekik semmit például a lóvakaró vagy perzselő.

Salamon Gyula, Szenna polgármestere a község kincsének nevezte a talpas-favázas népi építészet emlékeit őrző, több mint négy évtizede létrejött falumúzeumot. Jelezte, a skanzen további fejlesztését tervezik, elképzeléseik között a jövőben fogadóépületet, kápolna és parkoló építése szerepel.

A polgármester az eseményen felolvasta Gelencsér Attila, Kaposvár és környéke fideszes országgyűlési képviselőjének a mesetér-látványtár átadására írt levelét. A politikus ebben azt hangsúlyozta, hogy online világban élünk, az új generációk „előbb tanulják meg használni a távirányítót, mint megkülönböztetni a kakast a tyúktól”.

Megváltozott, felgyorsult a világ, a gyökereink, a hagyományaink nélkül elveszünk, elvész az identitásunk, a magyarságunk, a kereszténységünk, s ahhoz, hogy ez ne így legyen, szükség van a múzeumainkra, különösen az olyan gyöngyszemekre, mint a Szennai Skanzen – fogalmazott a képviselő.