Hirdetés

Egykoron azt mondták, az a sláger, amit a cipészinas is fütyül. Napjainkban már ettől eltérő hasonlatokat használnak, de a lényeg ugyanaz, ahol nem a hangszeres virtuozitás a lényeg, ott olyan hangulat és dallam szükséges, amely ismételt meghallgatásra késztet.

Márpedig erre igen nagy szükség van a fegyverropogástól, gazdasági válságoktól terhes világunkban. A The Script esetében nem tartalmilag értékelhetetlen, csupán néhány szó végtelen ismételgetéséből álló fércműről van szó. Minőségi pop, a lemez borítója pedig fiú és lány irigylésre méltóan romantikus fényképe, amelyet a személyes énekhangok erősítenek. Nincs töltelékdal, talán a gitáros akkordbontással kezdődő Run Through Walls a legegyedibb ír hangszerdallama miatt.

Korábban írtuk