Reigl Judit, Bíró Antal, Böhm Lipót (Poldi) és Zugor Sándor, vagyis miként magukat nevezték, a „Négy Apostol”. Történetükkel eddig egyetlenegy magyar művészettörténeti könyv sem foglalkozott, hiszen Poldi kivételével mindannyian külföldön találták meg azt a szabadságot, amely a művészetük kiteljesedését biztosította. Bíró és Reigl Franciaországba emigrált, Zugor pedig az Egyesült Államokban talált otthonra. Így természetesen az Aczéli három T-s kultúrpolitikában ők a „tiltott” kategóriába tartoztak, míg Poldi a „tűrt” művészek táborát gyarapította. Őt ma „képcsarnokos festőművészként” tartjuk számon, holott volt egy titkos, absztrakt alkotásokból álló életműve, ahol valódi énjét is megmutathatta.

A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria 2023. május 26-ig ingyenesen látogatható tárlata a négy Szőnyi-tanítvány, azaz a Négy Apostol korai műveit mutatja be, melyek 1947-48-ban készültek, amikor is a művészek ösztöndíjasként Olaszországban éltek. Ez a rövid ideig tartó időszak először adott alkalmat a fiatal művészek számára a nyugat-európai mellett a reneszánsz és a bizánci művészet tanulmányozására. A több mint negyven bemutatott alkotáson keresztül érezhető szoros barátságuk és hatásuk egymásra, az, ahogyan pályájuk legelején a saját festői nyelvezetüket és utukat keresték.

Fotó: Vermes Tibor/demokrata
Soós Éva

– A nagy korkülönbségek ellenére is szoros, már-már testvéri kapcsolat volt közöttük. Olaszországban készült figurális képeiken jól látszik, miként tanultak egymástól és hatottak egymásra, illetve az is, hogy mindnyájan rajongtak Csontváry munkáiért, amelyek restaurálásában tevékenyen részt is vettek – mesél Soós Éva, a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria vezetője a Négy Apostol Rómában készült alkotásairól, melyeket akkor ugyan kiállítottak a Római Magyar Akadémián, ám utána szétszóródtak, így hosszas utánajárás és kutatómunka kellett ahhoz, hogy most, csaknem nyolcvan évvel később itthon is láthassa a hazai közönség. – Rómában olyan szegények voltak, hogy sokszor kiültek egy térre, és portréfestéssel kerestek egy kis pénzt élelemre. Ennek ellenére körbestoppolták egész Olaszországot, volt, hogy templomban vagy az utcán aludtak, és a piaci maradékokat szedték össze, hogy legyen mit enniük. Ha szegényesen és sok nélkülözés árán is, de boldogan tapasztalták meg azt a szabadságot, amely Reigl Judit számára, művészete mellett, mindig is a legfontosabb maradt.

Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1950-ben végleg elhagyta Magyarországot, Párizsba költözött, ahol megismerkedett az Amerikából indult absztrakt expresszionizmussal. A szélesebb körű siker nyolcvan éves kora után köszöntött be, miután megismerkedett Makláry Kálmánnal, aki 2004 óta kiállításokat szervez neki, megírta monográfiáját, illetve hazai és nemzetközi szinten egyaránt képviseli. Neki köszönhető, hogy mára Judit a világon a legjobban prezentált magyar származású absztrakt női alkotó, életműve a háború utáni absztrakt festészet „mainstreamjének” része. Alkotásai több mint 30 múzeum gyűjteményeit gazdagítják a New York-i Metropolitantól a párizsi Centre Georges Pompidoun át a londoni Tate Modernig.

Hirdetés
Korábban írtuk