De azon túl, hogy fél perc alatt begurulunk a zenétől, számos pozitívuma is van. Például nagyon technikás, a gitárok tudnak nagyon fülbemászóak és súlyosak is lenni. Emellett még külön figyelmet érdemel a szintetizátor, vagy a zseniális (matekos és követhetetlen) dobos játéka. A Healter Skelter című szerzeményben fúvós hangszer is felbukkan, és ha idáig sikerül eljutnunk, már megértjük, miért a Blackjazz-re esett a választás a lemezcím kérdésben. Aki az első dalt végigbírja, az talán még szeretni is fogja.

Marosvölgyi Luca

Shining: Blackjazz – Indie Recordings, 2010

FILM – Sárkányszelídítés

Ahogyan James Cameron Avatarja igyekszik új dimenzióba helyezni a XXI. századi mozgóképet, úgy a DreamWorks is hasonló forradalomra készül az animációs filmek piacán. Ennek első lépése ez a Cressida Cowell könyve alapján készült egész estés, 3D-ben vetített kalandfilm, amely egy mitikus korba repíti el a nézőt, az északi viking harcosok és a sárkányok világába. Bár az egyszerre vígjátékként, beavatástörténetként és tinédzserdrámaként funkcionáló alkotás témája akár az unalomig elkoptatott lehetne – a törzs tagjai által semmibe vett, ügyetlen fiú összebarátkozik egy sárkánnyal, és véget vet az évszázados ellenségeskedésnek –, a készítők szerencsére nem az érzelmi szálak szokásos túlpörgetésére vagy a gusztustalan poénok kiaknázására helyezték a hangsúlyt. Sokkal inkább az északi táj szépségének bemutatása és a Kis herceg rókaszelídítési jeleneteire hajazó óvatos sárkánybecserkészés határozza meg a film alapszínét, amihez a 3D-s feldolgozás időnként szinte szükségtelennek is látszik, még akkor is, ha tudjuk, ez csak egy könnyű előjáték a stúdió júliusban érkező új Shrek-filmjéhez.

Farkas Anita

Így neveld a sárkányodat! – amerikai animációs film, 2010

KÖNYV – Hamis csillogás

Ismét megjelent egy hihetetlenül látványos enciklopédia, ezúttal az Egyesült Királyságokban jól ismert és népszerű tudós, Adam Hart-Davis neve alatt, mely a civilizáció hajnalától napjainkig dolgozza fel a világtörténelmi eseményeket. A kivitelezés és a szerkesztés csillagos ötös, hiszen a monumentális album tele van szebbnél szebb felvételekkel, grafikákkal, sőt az utolsó fejezet dióhéjban még a világ 193 országának történelmét is ismerteti. Ez utóbbitól azonban ne várjunk sokat, hiszen a terjedelem szabta korlátok valóban csak a fontosabb momentumokat engedik egy-két mondatban kifejteni, ráadásul visszaköszön benne az Európa-szerte hangoztatott dákoromán-elmélet, megtudhatjuk például, hogy az 1000-es években Magyarország meghódítja Erdélyt, s azt is, hogyan kerülnek a szláv népek a 900-as években magyar uralom alá. Vagyis ismét egy olyan történelmi enciklopédiát vehet kezébe az olvasó, amelynek külcsíne csábító ugyan, de a tartalmát mégis erős fenntartásokkal kell kezelni.

BB

A történelem – Képes enciklopédia a civilizáció hajnalától napjainkig – M-érték Kiadó, 2009

SZÍNHÁZ – Születésnapi álom

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akinek a szülei elfelejtették a hatodik születésnapját. Az álmok birodalmában vigaszt kereső gyermek ezt az elveszett napot keresi, miközben sorra ismeri meg az ég legfontosabb lakóit, a tizenkét csillagjegyet. Végül megbékélve hazatalál, és kiderül, hogy bizony a felnőttek sem mindig olyan rosszak, amilyennek látszanak. Dióhéjban erről szól Tasnádi István azonos című meseregénye, amelyet most az író Jeli Viktóriával közösen dolgozott át a színház számára. A kreatív ötleteiről már ismert Tengely Gábor rendezésében színpadra állított darab legfőbb erősségei az űrbéli színtéren játszódó cselekményéhez tökéletesen passzoló, Boráros Szilárd tervezte bábok, amelyek naiv eltúlzottságukban egyszerre egyéniek és tipikusak, miközben monumentalitásukkal és fényeikkel szinte delejes hatást váltanak ki. Az egyes karakternek pedig szokatlan módon egyáltalán nem árt a bábosok folyamatos jelenléte, akik mozgásszínházszerűen megkoreografált mozdulatsoraikkal az előadás díszletét is szolgáltatják. A felesleges zenei betéteket leszámítva ötletes és jó értelemben formabontó darabról van szó, amely nem klisékből építkezik, és komolyan veszi ajánlott közönségét, a 6-10 éves korosztályt is.

Farkas Anita

Rozi az égen – Budapest Bábszínház

KÖNYV – Záróakkord

A Tetovált lány című könyvben megismert Lisbeth Salander bajba kerül. Életveszélyes sérülésekkel szállítják kórházba, ráadásul büntetőeljárást indítanak ellene gyilkosság vádjával. Hű barátja, Mikael Blomkvist azonban meg van győződve a lány ártatlanságáról, így mindent elkövet, hogy Salander visszakapja a normális életét… Röviden így foglalható össze a Millenium Trilógia záródarabja, mely az előző kötetekhez hasonlóan letehetetlen könyv, nemcsak egy lány küzdelmét mutatja be, de azt is, hogy a sajtónak mindig az igazság kiderítése a feladata. Bár a könyvben vannak hihetetlen leírások, ez semmit nem von le abból, hogy krimi volta ellenére rendkívül szórakoztató darab, melynek beszerzése kötelező, főleg, ha az első két kötet már ott van a könyvespolcon.

Pozsgai András Tamás

A kártyavár összedől – Animus Kiadó, 2009

ZENE – Virágzó hagyomány

A Téka több mint harminc éve húzza a talpalávalót a táncházakban. Innen nézve működésük ma nem számít trendinek, hiszen nem eveztek át a crossover ingoványos területére, ellenben határozottan tartják magukat a bartóki tézishez, miszerint a népzene eredeti formájában is élvezhető. Új korongjukon az elmaradhatatlan ánczenék mellé, mint a lendületes magyarpalatkai csárdás vagy magyarbecei legényes, olyan különböző stílust és előadásmódot kívánó darabok kerültek, mint a máramarosi, a széki vagy a gyimesi blokk. Talán ez utóbbi a legjobb része a lemeznek: a halottkísérőben a hegedű fájdalmas hangja olyan szívbemarkoló, mintha a Gyimesekben járnánk a halottasháznál. Ezért elsősorban a prímás Ökrös Csabát illeti köszönet, s már-már az a gyanúnk, vonóját tán az ördög vezeti, mikor a szebbnél szebb dallamokat csalogatja ki a hegedűjéből.

Szentei Anna

Téka: Vadvirágok 2009 – Téka Alapítvány

KÖNYV – Olvasva tanulni

Egy Magyar Örökség Díjra méltó székely író – méltatja Medvigy Endre a Csillagig érő emberek című kötet bevezetőjében Nyirő Józsefet. És teszi ezt joggal, hiszen az olvasóhoz eddig főleg regényei révén ismert, kiváló tollforgatót ezúttal elbeszélései, novellái hozzák még közelebb. Az életműszerkesztő Medvigy hozzáteszi, hogy Nyirőnél a novella nem csupán irodalmi műfaj, hanem egyben alkotói módszer is, aki a székely szójárást felhasználva, a leghétköznapibb eseményeket is úgy tálalja (Móra Ferenchez hasonlóan), hogy aki belekezdett az olvasásába, abba sem hagyja az utolsó lapig. És ez talán a mához szóló üzenete is lehet az elbeszéléseknek: Olvasva tanulni, tanulva olvasni! Gyereknek, felnőttnek egyaránt ajánlott, lebilincselő kiadvány.

Szakács Gábor

Nyirő József: A csillagig érő emberek – Kairosz Kiadó, 2009