A négy női név címben való szerepeltetése persze nem véletlen: a szektás lét lélektanát és a leszakadás emberfeletti belső küzdelmeit boncolgató történet hiába épül egy fiatal lány köré, annak mindig más arca tűnik elénk. Az amish és a hippi életforma keresztezésében töltött kétéves agymosásból a nővéréhez menekülő Martha ugyanis maga sem tudja, melyik személyisége az igazi, és mivel beszélni nemigen képes, egyedül küzd a múlt fenyegető árnyaival. Az álomszerűen felidéződő képek fokozatosan mutatják be a „térítés” fokozatait – a civilizációs magányt enyhítő közös gitározásoktól a testi-lelki megtörésen át egészen az ördögi logikával jogossá tett gyilkosságokig –, miközben észrevétlenül csúsznak bele a jelen normálisnak látszó, ám nem sokkal örömtelibb valóságába. A történet legnagyobb gyengéje ugyanakkor a jellemek hiányos felvezetése, a legnagyobb erőssége pedig a kíméletlenül zseniális szektavezért játszó John Hawkes, az ezerarcú fiatal főszereplő, Elizabeth Olsen – a bezárulni képtelen kört szimbolizáló befejezés pedig még sokáig rágja a nézőt ott legbelül.

Farkas Anita

Martha Marcy May Marlene – színes, feliratos amerikai dráma, 2011

ZENE – Hagyománykövetés

Az elmúlt év utolsó napjaiban Komár László eddigi életművéből összeállított válogatáslemez jelent meg. A 14 dal közül a legrégibb a Jókedvem van végre (Sprint együttes) 1977-ből származik. Hat továbbit a korábbiakhoz hasonlóan, de kiegészítésként írt hozzájuk 2011-ben Nagy Tibor, így a kiadvány akár az ő szerzői lemezének is tekinthető. A felvételeken mintegy negyven zenész szorgoskodik az LGT-től és a Sprint-től a Tomkins énekegyüttesig. Az énekes hagyománykövetőként soha nem tágított a klasszikus rock and roll stílustól, azon belül csupán az érzelmes és a szó szerint „rázósabb” változatot cserélgette. A szövegek központi témája a szerelem, ami ugyanúgy örök, mint az említett műfaj, amelynek kellékei a dalban megörökített Táncoló fekete lakkcipők.

Szakács Gábor

Komár László: Nagylemez – Hungaroton, 2011

ZENE – Szívdobbanások

Kiemelkedő jelentőségű kulturális eseménye volt hazánknak a Koppenhágában ősszel megrendezett World music Expo, annak gálaműsorán ugyanis Hungarian HeartBeats címmel a magyar világzenei élet krémje lépett fel: erre tett utalást a Hangvető azzal, hogy ötödik világzenei válogatásalbumának a már említett koncert címét kölcsönözte. Persze nem csupán a gálán fellépő művészek, mint például Szokolay Dongó Balázs és Both Miklós duója, vagy Szalóki Ági és Borlai Gergő produkciója kapott helyet az albumon, hanem kevésbé ismert vagy nemrég alakult formációk is. Hallható slágergyanús felvétel a szving-korszak felidézésével a Harmónia Garden és Szirtes Edina „mókus” előadásában, a Fókatelep Kaske című autentikus cigány dalra írt sodró erejű muzsikája Oláh Annamária gyönyörű, érzékeny előadásával vagy a Kerekes Band zseniális rockos moldvai feldolgozása. Az említett példákból is látszik, sikerült felvillantani – ha nem is maradéktalanul –, hogy milyen gazdag, szerteágazó gyökerű a hazai népzenei-világzenei élet. Kár, hogy az album külalakja nem követi az igényes tartalmat.

Szentei Anna

Hungarian HeartBeats – Hangvető, 2011

KÖNYV – A kárpáti vadász

Csathó Kálmán, Bársony István, Kittenberger Kálmán és Maderspach Viktor után a Lazi Kiadó most Thurn-Rumbach István – fenomenális vadászíró – elbeszéléseit adja közre. Ugyanazokat a történeteket, melyek a ’40-es években az egész Kárpát-medencében hatalmas sikert arattak. Az elcsatolt területeken élő vadászok Trianon után különböző furfangokkal folytatták tovább nemes időtöltésüket: Thurn-Rumbach például Bukovina vadászati felügyelőjének volt háborús bajtársa, így Erdély megszállásának csaknem két évtizede alatt számos helyi vadászkaland került ki tolla alól. A szerző ízig-vérig vadász, így a természet szabályainak betartását, a nemeslelkűséget mindennél fontosabbnak tartja. A kötet szerkesztésénél is hasonló gondolatok fogalmazódhattak meg benne, ugyanis a gyűjteménybe csak olyan történeteket válogatott, melyek valamilyen morális tanulságot tartalmaznak. „Leírhattam volna talán érdekesebb élményeket, de tanulságosabbakat semmi esetre sem” – áll az előszóban. A kötet értékét csak emeli a kiadó – Bujdosó könyvből már ismerhető – kedves szokása, hogy korabeli képeket mellékel a szöveghez.

Mikes Noémi

Thurn-Rumbach István: Erdélyi szarvasok és medvék nyomában – Lazi Kiadó, 2011

ÉTTEREM – Változó színvonal

A nagybányai Fő téren Millennium néven több egység is nyílt nemrégiben: első osztályú étterem, kávézó, pub és cukrászda. Mi az éttermet választottuk. A fehér abroszos, festményekkel dekorált beltérben igen elegáns pincér kedvesen fogadott, megkaptuk az étlapot, majd belemerültünk a tanulmányozásába. A Millennium rengeteg ételt kínál kevés kivétellel igen baráti áron. Rendeltünk egy pizzát, valamint egy kétszemélyes tálat, amin volt egy jó darab grillezett sertésoldalas, sertésmáj, sertésagyvelő hagymásan, valamint marhanyelv krokettel körítve. Ha vezetnék olyan rekordnaplót, melyben az egy étkezésen belüli megvalósítási szintkülönbségeket osztályoznám, alighanem a Millennium vezetné a listát. A máj katasztrofális volt: nagy darabokra vágták és grillen sütötték ki enyhén szenesre, így ugyan belül sem volt nyers, de hogy élvezhetetlen lett, az is biztos. Hasonlóan sikerült a sertésoldalas is – vélhetően azért kellett bő fél órát várni az ételekre, mert az oldalast nem párolták meg előre, viszont megkísérelték átsütni, így a külseje ennek is kissé szenes lett. A velővel nagyon óvatosan bántak a konyhán, alig fűszerezték, amin persze az asztalnál némi sóval, borssal valamennyire segíteni lehetett. A marhanyelv jó ízű és jó állagú, a krokett házi és a maga műfajában kiváló, a pizza pedig maga volt a tökély. A részleges kudarc dacára nem úgy távoztunk a Millenniumból, hogy ide sem jövünk többet, hanem úgy, hogy legközelebb egy másik kétszemélyes kompozíciót rendelünk a bő egy tucatból.

Dorozsmai Endre

Millennium – Nagybánya, Fő tér

KÖNYV – Emberi játszmák

„Mikor hullik le az első hópehely, amelyből aztán hógolyó lesz?” Karin Alvtegen harmadik, magyarul is megjelenő pszichokrimije a kezdetekre keresi a választ, arra, hogy pontosan hol is vannak azok a fordulópontok, ahol talán más irányt is vehetett volna az élet? Milyen lépésekkel keresztezzük egymás útjait, s leszünk mellékszereplőkből kulcsfigurákká? Az egyedül élő házvezetőnő, Gerda Persson halála és egy kupac lefagyasztott könyv a Nobel-díjas Axel Ragnerfeldt dedikálásával elég ahhoz, hogy meginduljon a lavina, s egy lelkiismeretes ingatlankezelő figyelemének köszönhetően újra megjelenjenek a múlt árnyai. Alvtegen műve díjnyertes hazugságok és fájdalmas felismerések szövedéke, megszürkült házasságok előterében. Kitűnő jellemrajzok, valamint a lélek élveboncolása jogok és kötelességek kereszttüzében, ahol a rivaldafény elveszi az őszinteség lehetőségét. Az Üvegkulcsos skandináv írónő feszültséggel teli regénye ezúttal is rávilágít az emberi játszmák lélekőrlő természetére, a nemtörődöm lépések súlyos következményeire.

Szabó Krisztina

Karin Alvtegen: Árnyak – Animus Kiadó, 2011