Az irányítás ezúttal a nyomasztó képek és a sötét hangulat nagymestere, David Fincher (Hetedik, Játsz/ma, Harcosok klubja) kezébe került, ami egyáltalán nem tett rosszat az alaptörténetnek. A borongós északi táj titokzatos szigetén maradó, a könyv főbb szálaihoz mindenütt ragaszkodó rendező ugyanis nem egy tipikus amerikai, hanem annál egy hajszálnyival jobb változatot csinált, nagyrészt a remek tempójú feszültségadagolásnak és kiváló színészi gárdának köszönhetően. A hazai íznek becsempészett Stellan Skarsgard, a tétova újságíróként remekelő Daniel Craig vagy a perverz gyámügyes egytől egyig jó választásnak bizonyulnak, talán csak a hányatatott sorsú, autisztikus vonásoktól sem mentes hackerlányt játszó Rooney Mara nem volt telitalálat – legalábbis a magyar szinkron sokat ront rajta. És bár a háromórás játékidő talán túl sok belőle, ez A tetovált lány nem csak a rajongóknak kötelező, hanem a szépen fényképezett, társadalomkritikától sem mentes, lassú folyású thriller kedvelőinek is.

Farkas Anita

A tetovált lány – színes, szinkronizált, amerikai-svéd-angol-német thriller, 2011

ZENE – Öncélú

Éppen két évtizede, 1991-ben jelent meg a Metallica saját nevét viselő, mindent elsöprő lemeze. A csapat azóta enyhén szólva is önmagát keresi. Ennek az útkeresésnek legmegdöbbentőbb formája, hogy a zenekar a jeles punk Lou Reeddel készített közös korongot. Az alapot az énekes-szerző a Lulu című német színdarabhoz írt zenéje és szövege adta, amelyeket a Metallica átdolgozott. Őszintén szólva, igen sajátos elegy született, ami komolyan megosztotta a két rajongótábort. Reed erőtlen hangja legalább annyira idegen a metálcsapat robbanékony stílusától, mint számai egyszerűsége. A tíz felvétel ebben a felfogásban túl hosszú a dupla CD-hez, míg a 19 perces Junior Dad egyértelműen saját öncélú szórakoztatásukat célozza. Ahogyan feltehetően az egész lemez is.

Szakács Gábor

Lou Reed & Metallica: Lulu – Universal, 2011

NAPTÁR – Felvidék és Erdély régi képeslapokon

Mostanáig nem jelent meg olyan kalendárium az egykori északi országrészről, amelyben százévesnél is régebbi képeslapok szerepelnének. A Százszorkép Kiadó megtörte a jeget és a klasszikus erdélyi falinaptárai mellett előrukkolt a 2012-es Felvidék Annóval is. A korabeli felvételeken elénk tárul a békebeli Pozsony, Kassa, Komárom, Locse, Galánta, Ótátrafüred, valamint Késmárk, Trencsén, és Bártfa, de a lerombolt dévényi Árpád-emlékmű, Árva vára és a dunajeci tutajosok is feltűnnek a lengyel határról. A ritka fotókon szereplő helyszínekhez érdekes történelmi adalékok és internetes honlapcímek is kapcsolódnak, akár a friss Erdély Anno, Székelyföld Anno valamint az Erdélyi Várak Anno naptárak esetében. Ez utóbbi szintén újdonság a kiadó palettáján, mert ebben a múltidéző kalendáriumban Erdély leghíresebb erődítményei mellett a kevésbé ismert várakkal is találkozhatunk Törcsváron, Torockószentgyörgyön keresztül, Erdőd várán át, egészen Déváig. A míves Anno falinaptárak fellelhetőek a könyvesboltokban határon innen és túl.

Sayfo Omar

Felvidék Anno, Erdély Anno, Székelyföld Anno, Erdélyi Várak Anno 2012-es naptárak – szerk. Balázs D. Attila, Százszorkép Kiadó, 2011

KÖNYV – Háborús felvételek

Már-már slágergyanús téma a könyvkiadóknál a különböző háborúkat, s köztük is leginkább a második világháborút dokumentáló kötetek kiadása. Ez utóbbi azért is különösen kedvelt, hiszen az 1930-as évek végén megszületett a hadifotózás mint szakma, így a második világégést már haditudósítók sokasága követte nyomon objektívvel a kezében. Rolf Fischer kihasználva ezt a lehetőséget, kötetében Lengyelország 1939-es megtámadásától az 1945-ös német és japán kapitulációig minden történelmi pillanatról összegyűjtötte a legfontosabb felvételeket, hogy ezzel a 450 archív fotóval támassza alá mindazt, amit a háborús évek történéseiről – köztük a frontvonalakról, a hadszínterekről, a háborús vezetőkről, illetve katonai szakkifejezésekről – fontosnak tart elmondani. A reprezentatív képes album különösen azoknak ajánlható, akik nem a részletekre kíváncsiak, hanem csupán laikus érdeklődőként szeretnének átfogó képet kapni a második világháborúról.

Barta Boglárka

Rolf Fischer: A második világháború képekben – Alexandra Kiadó, 2011

ZENE – A duó művészete

Az öt éve működő kettős megalakulását követően igen jól szerepelt egy nemzetközi versenyen, de zajos sikereket aratott Londonban is. Gazdag repertoárjuk és az énekesnő kifogástalan nyelvtudása révén több lemezük is megjelent már. Myrtill egyaránt otthonosan mozog az amerikai jazz és pop, a francia sanzon és a latin zene világában is. Műsorukon tehát éppúgy megtaláljuk Diana Krall és Stevie Wonder, mint Charles Trenet vagy Antonio Carlos Jobim dalait. A duó előadásában persze fel sem merülhet az imitáció gyanúja, nagyon is egyéni interpretációkat hallhatunk. Ez a formáció maximális teljesítményt kíván mindkét művésztől, hiszen egy szál gitár nem leplezheti az énekesnő bakijait. Szerencsére Myrtill kifogástalan intonációja, biztos ritmus- és stílusérzéke minden hibát nélkülöz, Pintér Tibor virtuóz akkordjátéka és basszuskísérete pedig elsőrangú. Legújabb produkciójuk egy 2010-es koncert anyaga, amely nemcsak CD-n, de DVD-n is megjelent. Két számban egy jól ismert vendégművész – egy másik gitáros –, Tátrai Tibor is fellép, akinek erőteljes, kemény bluesjátéka új színnel bővíti a produkciót. Érdekes lenne egy komplett album a mesterhármas előadásában.

Márton Attila

Micheller Myrtill és Pintér Tibor: Voice and Guitar – Myrtill Jazz Productions, 2011

KÖNYV – Könnyű ételcsodák

A magyar konyha, s egyben a hazai gasztroblogok forradalmának korában élve a főzés tudománya iránt érdeklődő olvasó minden valószínűség szerint nemegyszer a fejéhez kapott már a konyhapult előtt állva: hogy is volt pontosan az a recept? S mennyivel egyszerűbb leemelni egy könyvet, majd fellapozni, s közben ámulni az ínycsiklandó fényképeken, mint az interneten böngészni, hátha horgunkra akad az óhajtott étek leírása. A Lila füge hazánk egyik legismertebb gasztronaplója. Havas Dóra receptjei egyaránt merítenek a családi kincstárból, a kísérletező elme egyre mélyülő tapasztalatából, de a környező nemzetek konyháiból is. Ízléses, lelkeket megérintő ételcsodái meglepően könnyen elkészíthetők. Hetvenöt, eddig sehol nem publikált recepttel lepte meg első könyvében rajongóit, melyek között gyors reggeliket, vendégváró fogásokat, desszerteket, de komplett vasárnapi menüket is találunk. A Lila füge napjaink receptdömpinggel szolgáló, bibliapapíros szakácskönyvei közül nem csak a benne foglalt fogások okán emelkedik ki. A kemény kötésű, dúsan illusztrált kötet fotográfiái is a szerző keze munkáját dicsérik.

(gp)

Havas Dóra: Lila füge szakácskönyv – Boook kiadó, 2011