Az idei Oscar-átadáson a legjobb külföldi film díjáért versengő Bikanyak játékfilmbe ültette át a témát, ezúttal azonban nem a multicégek kerülnek górcső alá, hanem egy kis létszámú, nyerészkedő agrármaffia és egy robusztus férfi, aki az állatoknak szánt szert saját fogyasztásra is alkalmazza. Michael R. Roskman alkotása ugyanúgy megállja a helyét pitiáner bűnözők vergődését bemutató gengszterfilmként és sajátos Frankenstein-történetként: a különbség csupán annyi, hogy a testileg és lelkileg gyógyíthatatlan sérüléseket szerzett, ezáltal pedig örök magányra ítélt főszereplő a hormoninjekciók által saját magából varázsol szörnyeteget. A melankolikus atmoszféra, a hangulatos operatőri munka és a mindvégig hiteles színészi alakítások remek filmmé tennék a Bikanyakot, ha az indokolatlanul lassú tempó és az olykor unalomba forduló történetvezetés nem venne ki olyan sokat a produkció erejéből.

Német Dániel

Bikanyak – színes, feliratos belga krimi, 2012

ZENE – Erotikus

Kevés előadó él gyorsan változó világunkban, aki évtizednyi kihagyás után sikeresen tud visszatérni a színpadra. Hölgyek esetében ez még nehezebb. A Nigériában született, Britanniában élő 53 esztendős Sade ezt egyedien látványos koncertkörúttal tette 2011-ben, amelynek során Budapesten is fellépett. A most megjelent kétórás CD/DVD a diadal magyarázata. Nincsenek villódzó fények, őrült hangerő, ugrabugráló táncosok. Helyettük a színpadból kiemelkedő dobogókkal, óriási klip háttérvetítővel, visszafogottan erotikus mozgással Sade emberi hangon énekli – köztük a Smooth Operator, The Sweetest Taboo, No Ordinary Love és az új stúdiólemez címadója, a Soldier Of Love – legnagyobb sikerét. A kiadványt félórás, színpadi titkokat bemutató dokumentumfilm egészíti ki.

Szakács Gábor

Sade: Bring Me Home – Live – Sony Music, 2012

KIÁLLÍTÁS – Tisztelet a múltnak

Méltatlan, hogy a XX. századi magyar szobrászat egyik kitűnőségének az elmúlt évben, születése századik évfordulóján nem volt áttekintő életmű-kiállítása a fővárosban. Jó, hogy Zalaegerszeg vállalkozott egy kisebb összegző kiállítás megrendezésére, s most Sárospatakon is látható egy igényesen rendezett tárlat. Ezt abból a jelentős műtárgyegyüttesből (kisplasztikák, rajzok, rézdomborítások) rendezte kiállítássá Bordás István, amelyet a mester még 1976-ban ajándékozott a városnak. Andrássy Kurta János mélyről jött, s magasba jutott. Amellett hogy fiatalon, a harmincas évektől elkötelezte magát egy népi és magyar képzőművészet megteremtése mellett – hasonlóan a magyar zenében és irodalomban lejátszódott akkori folyamatokhoz – elméleti munkássága is jelentős. Népközeli témái, szociális elkötelezettsége, a magyar múlt tisztelete korszerű figurális formanyelvben transzponálódott szobrászattá. Kiállítása jeles esemény, ráirányítja figyelmünket arra, aminek felejtése (kulturális) bűn (lenne).

Feledy Balázs

Andrássy Kurta János emlékkiállítása – Újbástya Rendezvénycentrum, Sárospatak, Szent Erzsébet út 3., megtekinthető augusztus 3-ig

KÖNYV – Örökségünk védelmében

Múltunk értékes darabjait őrzik az erdélyi kastélyok: az építtető nemesi családok sorsa összefonódik a történelemmel – a mai napig vagy az enyészet jut osztályrészükül, vagy a megmenekülés. Ez utóbbi példája az erdélyi Versaillesként is emlegetett bonchidai Bánffy-kastély. Az erdélyi művészettörténet reneszánsztól induló korszakait felvonultató épületegyüttes évtizedekig csak pusztult, 1950-től a helyi téesz rendezkedett be benne, majd a hatvanas években, egy film díszletéül szolgáló egyik épületszárnya leégett. A kilencvenes években Károly, walesi herceg is latba vetette befolyását a felújítás megkezdéséért, az ezredfordulón pedig felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemlének listájára. A kötet e sorsukban olykor a legváratlanabb fordulatokat is hordozó épített örökséget veszi számba: nemcsak archív és mai fotókon, állapotleírásokon keresztül rögzít pillanatképet, hanem gazdag művészet-, kultúr- és családtörténeti ismereteket is felsorakoztat. A kötetet lapozva pedig egyértelművé válik, mindez kiáltvány határokon túli, pusztuló műemlékeink védelmében.

Szentei Anna

Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem…” – Gutenberg kiadó, 2012

ZENE – Ütős hungarikum

Lukács Miklós, a sokoldalú művész otthonosan mozog számos műfajban a klasszikusoktól a jazzen át a világzenéig. A jazzkedvelők a Dresch-együttesből ismerik, de Eötvös Péter és a kortárs zene más hazai és külföldi képviselői is szívesen játszanak vele. Rácz Aladár óta nem volt ilyen mestere ennek a jellegzetesen magyar hangszernek, aki ízléses aránytartással egyensúlyoz a hagyomány és a modernitás között. Nemrégiben a hazai jazz négy kiválóságát kérte fel cimbalom-versenyművek komponálására, kikötve, hogy tegyék lehetővé számára az előadás során improvizatív részek beiktatását is. Vukán György szerzeménye inkább romantikus, Szakcsi Lakatos Béláé modern, Oláh Kálmán bartóki ihletettségű, míg Fekete-Kovács Kornél merészen nagyratörő művet alkotott. Úgy tűnik, hogy Szakcsi és Fekete-Kovács biztosította a legnagyobb szabadságot a szólista számára. Szandai Mátyás bőgős és Dés András ütőhangszeres, valamint a Budapest Eclectic Strings zenekar közreműködése teszi teljessé a kiváló zeneművek előadását.

Márton Attila

Lukács Miklós: Cimbalom Concertos – Folk Európa, 2012

SZÍNHÁZ – Papi kontra Mami

„Elhagylak téged, Ted.” Világos tényközlés, ami nemcsak egy kapcsolat végének, hanem egy kisfiú, Billy (Házi Zajzon) jövőjének megpecsételője is, mert Anya fáradt, depressziós és unatkozik. Nem akar csak otthon lenni – pakolni Billy után, játszani vele, figyelni rá, mesélni neki, dédelgetni. Dolgozni akar, kiteljesedni, felnőttek között lenni. Szereti a fiát, csak éppen nem talál kiutat a mindennapok nyomasztó járókájából, miközben sikeres férje nem hallja, nem érti, miért is boldogtalan. Ezért végül elmegy, az apára hagyva a kisfiút, nem is sejtve, micsoda gyönyörű, eltéphetetlen kötelék lehetőségét ajándékozza nekik. Mert az apa szépen lassan felépíti kettejük közös életét, ahol a „Papi a mami.” Ám anya egyszer csak visszatér, hogy magához vegye Billyt. Bíróságra mennek, Kramer kontra Kramer… Avery Corman regényének, amelyből egy Oscar-díjat nyert film is készült, hazánkban elsőként jött létre színpadi átirata. A világpremier pedig méltó maradt filmhez és könyvhöz egyaránt: köszönhetően az okosan modernizált szövegkönyvnek, a profi audióbetéteknek, a praktikus-hangulatos díszleteknek, és persze a kiválóan válogatott szereplőgárdának. Kovács Patrícia és Nagy Ervin tökéletesen hozzák a két fő karaktert: egyszerre bájosak, mulatságosak és megindítóak, Billy (Házi Zajzon mellett Házi Zsombor, Gerő Soma és Lukács Marcell felváltva) huncut és eleven, míg Cseh Judit, Egri Márta, Mertz Tibor és Ficzere Béla szintén remekelnek a mellékszerepekben. Így a Rába Roland rendezte könnyes-nevetős darab igazi, szép (és egyre inkább fájón aktuális) színházi élményt ad.

Szabó Krisztina

Kramer kontra Kramer, Orlai Produkciós Iroda előadása, játszási időpontok: júl. 11. (Belvárosi Színház), júl. 24., 25. (Pécsi Szabadtéri Játékok), júl. 28. (Balatonföldvári Szabadtéri Színház)