Fotó: Demokrata/Vermes Tibor
Hirdetés

A tihanyi apátság Kövesd nevű falujának első hiteles említése 1211-ből való, ám feltehetően jóval korábbi alapítású, hiszen egy 1093-as hamis összeírásban már szerepel. Nevét vélhetően arról az Aszófő és Örvényes határán épült római kori villakomplexumról kapta, melyet már az Árpád-korban is csupán köveiről lehetett azonosítani. A település, vele együtt lakossága és az 1260-as években épült temploma a török dúlás következtében 1522-ben pusztult el.

Múltból épített jövő

A templom első leírását a magyar régészet atyjának is nevezett Rómer Flórisnak köszönhetjük, akinek 1874-es beszámolójából arra következtethetünk, hogy az épület gazdag díszítésével egykor kiemelkedett az egyszerű falusi templomok sorából: „Ezen rom, mely a balaton-füredi országútról jól látható, egy forrás mellett áll, hajdanra innen vitették fel a tihanyiak zárdájukba ivóvizüket, és a régi időben valószínűleg a déli oldalon nagy posványtól volt körülvéve. Jelenleg csak nyugati része áll, melynek külfalán az esőtől már nagyon lemosott Szent Kristóf alakja látható.

A vándorok védőszentjét, azaz a Szent Kristófot ábrázoló freskó mára ugyan megsemmisült, ám a templom egykori pompáját még érzékelteti az a főhomlokzaton futó díszes párkánysor, mely valószínűleg az épület oldalfalain is folytatódhatott. A romot 1958-ban Zádor Mihály építész kisebb kiegészítésekkel konzerválta, ám azóta érdemi felújítás nem történt. Egészen mostanáig.

– A Zádor-féle utolsó állagmegóvás óta a műemlék állapota folyamatosan romlott, ezért az utóbbi időben egyre komolyabban kezdtünk el gondolkodni a jövőjéről. Így tulajdonképpen sorsszerű volt, hogy éppen most keressen meg bennünket a Rom Vándor programigazgatója, Belecz Péter a templomrom megújításának ötletével. Bár rengeteg egyeztetés előzte meg, mindannyian büszkék lehetünk az eredményre. A Market Építő Zrt. ráadásul nemcsak pénzzel, de fizikai munkával is segített bennünket, így ennek köszönhetően a templomromnak mostantól nemcsak múltja van, de jövője is lesz – mondja Andorfer Katalin, Aszófő alpolgármestere, aki mindig is szívügyének tekintette a templom sorsának alakulását.

Ujjlenyomat a detektívregényben

A Rom Vándor program egy hazai építőipari vállalat, a Market Építő Zrt. Hosszú távú társadalmi felelősségvállalási programja, amelynek célja épített örökségünk felfedezése, megóvása és népszerűsítése. A vállalat figyelme elsősorban a még romjaikban fennmaradt Árpád-kori vallási emlékeinkre irányul, melyek állagvédelmét, helyreállítását pusztán állami finanszírozásból lehetetlen megoldani. Ezek a templom- és kolostorromok kicsit a műemlékvédelmünk mostohagyermekei, hiszen az egyházak többsége nem tud gondoskodni róluk, miközben a jelenleg zajló állami felújítási programok sem kedveznek nekik.

Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

Minden fennmaradt rom, így a kövesdi esetében is felmerült a kérdés, amivel a Rom Vándornak is szembe kellett néznie: jelenlegi állapotában konzerválják-e a romot, avagy kiegészítsék valami kortárs megoldással, utalva a templom eredeti formájára?

– A műemlékvédelem sok-sok alapelve közül az egyik még mindig a konzerválni, nem pedig a rekonstruálni – adja meg a választ a kérdésre Vukoszávlyev Zorán műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár, aki a miértre is magyarázatot ad.

– A műemlékek ugyanis nem mások, mint az emberi építőtevékenység időben velünk utazó tárgyi bizonyítékai. Olyanok, akár az ujjlenyomatok a detektívregényben. Amikor tehát egy töredékes épületmaradványt hiányosan próbálunk meg konzerválni, valójában nem teszünk egyebet, mint védjük a semmivel sem pótolható bizonyítékok hitelességét. A tárgyak ugyanis nem hazudnak, csak mi tudjuk őket megmásítani, ha igazolhatatlan feltevésre alapozva, sok esetben saját vágyainknak engedve átformáljuk azokat. Ilyen például az úgynevezett hipotetikus romvisszaépítés. A romokkal való bánás alapelve ugyanakkor fénykép híján nem lehet más, mint az elfogadás. Persze ez nem a szó mai divatos, minden jelenség és viselkedés tudomásulvételét jelentő értelmében veendő, hanem annak elfogadása, hogy a történéseken csak az időben előrehaladva tudunk változtatni, visszafelé sohasem. A romok újjáépítése tehát olyan, mintha a saját életünk eseményeit megörökítő családi fotóinkat utólag, a mai elképzeléseink és tapasztalataink szerint elkezdenénk kiretusálni. Ehelyett felnőtt ésszel illik elfogadni, hogy ezek is mi voltunk, hiszen az idő múlása felettünk áll, és vágyainktól függetlenül formál bennünket.

Római fürdőből középkori templom

A kövesdi rom konzerválásának előkészítő munkálatai a terület feltérképezésével már tavaly elkezdődtek. Merthogy a templom helyszíne is különleges, hiszen az azt körülölelő növényzet szinte szigetszerűen védi a romot, amely a balatoni panorámával, illetve a makettszerű falusi vasútállomással szinte mesebeli tájon fogadja az idelátogatókat. Nem beszélve arról, hogy a templom közvetlen környezetében egykor egy nagyobb kiterjedésű, 120 méter hosszú és 65 méter széles római villakomplexum lehetett, amit geofizikai vizsgálatokkal azonosítottak is. Megléte ugyan eddig is ismert volt, de összetett struktúrája és a templommal való kapcsolata ez idáig még nem.

– Azt már tudtuk, hogy a XIII. században ezt a román stílusú templomot egy római villa falaira építették. A templom körüli földfelszín alatt most azonban egy háromkaréjos épület falait is felfedeztük, amely feltehetően egykor római fürdőépület lehetett, de ezt egyértelműen persze nem tudjuk kijelenteni – meséli Belecz Péter, a Rom Vándor programigazgatója, majd egy másik páratlan eredményről is beszámol.

– A tervezés során megvizsgáltuk a templomrom benapozási útját is, és meglepve tapasztaltuk, hogy a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőség idején, azaz március 20-án és szeptember 23-án a homlokzat körablakán átsütő nap fénye éppen a főoltárra esik. Ezeket a kitüntetett pontokat tárgyakkal jelöltük, a körablak gyűrűjébe pedig egy latin feliratot rejtettünk el: „Sol omnibus lucet”, vagyis a nap mindenkire süt. Mindezek mellett a templom körüli, eredetileg kőből épített fal nyomvonala is igazolódott, amelyet visszaépíteni ugyan nem tudtunk, de igazából nem is akartunk. Ehelyett a körítőfalat tájépítészeti elemmel jelöltük, vagyis hagyományos technikával fűzfavesszőből megfontuk, elkészítésébe a cég önkéntesei is besegítettek.

A Market csapata egy romnaplót is elrejtett a sekrestye falába, amelybe a templom látogatói beírhatják saját gondolataikat, mint ahogyan mécsest is gyújthatnak a templomhajóban elhelyezett mécsestartókban.

Az aszófői kövesdi templomrom állagvédelme és környezetének megújítása augusztus elején befejeződött ugyan, de a Rom Vándor program tovább folytatódik. Hiszen, mint Belecz Péter mondja, „ezek az alvó műemlékeink, ha el is veszítették élő egyházi közösségüket, mégis töretlenül képviselik az épített örökségeink materiális és immateriális szépségeit. Nem a túl hangsúlyos hozzáépítés vagy a rekonstrukció cél, helyette a költői romok természetes szépségének megőrzésére törekszünk”.

Korábban írtuk